Várhatóan a jövő héten születik meg a Budapest Airport (BA) Rt. újabb privatizációs eljárásáról szóló kormányhatározat, amely a korábbinál egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a folyamatot – értesült a NAPI Gazdaság. Minderre azt követően kerül sor, hogy a Fővárosi Bíróság a közelmúltban érvénytelenítette a BA privatizációs pályázatát, ám az ezzel kapcsolatos döntést, vagyis a pályázat „leállítását” egyelőre nem mondta ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Így nem is tehette meg az ezzel kapcsolatos lépéseket, vagyis mindeddig nem értesíthette a pályázókat, s nem fizethette nekik vissza a bánatpénzt. Az ÁPV Rt.-nél a héten nem lesz menetrend szerinti igazgatósági ülés, tehát a héten ez sem szerepelhet napirenden.
Legközelebb a jövő csütörtökön hozhatja meg a fenti döntést a vagyonkezelő igazgatósága – mondta lapunknak Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója, aki szerint tehát a normál ügymenetben kezelik a BA privatizációját. Az ÁPV Rt. bízik abban, hogy a korábbi tervek szerint még az idén lezárható az üzlet. (Ebben a szellemben beszélt egy tegnapi konferencián Veres János pénzügyminiszter is.)
Kovács Zoltán, a BA-nál működő Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete alelnöke szerint viszont nem lenne célszerű egy ilyen céget eladni; úgy véli, hogy a tender jogszerűen nem zárható le az év végéig, hiszen a társaság működését szabályozó jogszabályok „nincsenek rendben”, így az eljárás számos jogvitára alkalmas pontot hordoz magában. Kovács problémásnak tartja a működés mellett a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályokat is és más kérdéseket is lát: a privatizált környezetben a BA miként tudja biztosítani a Ferihegyen lévő hatóságok – például az ORFK, a BRFK, a Tűzoltóság – működését; hogyan tud megfelelni a nemzetbiztonsági, a titkos ügyiratok kezelésével kapcsolatos elvárásoknak; miként garantálható a kormány és a NATO közötti szerződés, mely szerint a kormányzat Ferihegy 1-et ajánlotta fel a nemzetközi katonai szervezet számára, más hasonló infrastruktúrájú repülőtér nem lévén az országban.
A szakszervezetek október 18-ig véleményezhetik az új pályázat tervezetét, s arra számítanak, hogy ezt követően majd a kész pályázati kiírás, sőt a végleges szerződés is eléjük kerül. Bár egyes, az időközben érvénytelenített pályázaton „elvérzett” indulók arra számítanak, hogy az ÁPV Rt. most újra számol velük, várhatóan ez mégsem következik be, vagyis minden bizonnyal az öt legjobb ajánlatot benyújtó céggel tárgyal majd a vagyonkezelő.
Kérdés, hogy most, amikor a cégek már ismerik egymás pénzügyi teherbíró képességét, mennyire mennek el a „licitálás” során; egyes szakértők egyébként kommunikációs trükknek tartják azt, amit a kormányzat a megajánlott 390 milliárd forint kapcsán tanúsított. Szerintük ugyanis a BA most is jelentős összeget fizet a KVI-nek vagyonkezelői jog címen, bár ennek nagyságát egyik érintett sem árulta el. A csaknem 400 milliárd forint viszont tartalmazza ezeket a ráfordításokat is, vagyis ha kapásból levesszük azt az összeget, amit 75 évre egy összegben befizet a majdani tulajdonos (s valószínűleg annak az 53,5 milliárd forintnak a kiegyenlítése is az új tulajdonosra vár, ami a BA mérlegében a KVI-vel szemben fennálló hosszú lejáratú kötelezettségként jelenik meg a vagyonkezelésbe adott eszközök miatt), valójában nem is olyan tetemes az az összeg, amit a cégek megajánlottak a BA Rt. privatizációja során. Ugyanakkor a birtokunkba került dokumentum szerint a KVI által a BA részére adott vagyonkezelési jogért cserébe a repülőtér-üzemeltető köteles a kezdeti díjon felül a tervezett 75 éves koncessziós időszak alatt évente a társaság teljes éves bevételének fél százalékát befizetni a kincstárnak.
Egyébként pedig a BA és a KVI közötti új szerződés elég komoly megkötéseket, s helyenként nem egyoldalú feltételeket fogalmaz meg. Amíg ugyanis a BA nem engedményezheti és nem ruházhatja át a szerződést vagy annak bármely részletét vagy ennek kapcsán keletkező hasznot, érdeket, jogot, kötelezettséget, addig a KVI bármikor jogosult erre, a BA jóváhagyása nélkül is. Ugyancsak érdekessége a szerződésnek, hogy a társaság mulasztásaként értelmezi például azt az esetet is, ha az bármilyen egyeztetést folytat hitelezőivel abból a célból, hogy általános jelleggel átalakítsa, illetve átütemezze adósságait vagy engedményezést eszközöljön ki hitelezői javára. (Kivéve, ha erre a KVI előzetes írásbeli hozzájárulásával kerül sor.) A mulasztás pedig – bizonyos feltételek nem teljesülésekor – a szerződés azonnali felmondásával jár. A társaság azonban vis maior vagy állami kockázati esemény kivételével semmilyen okból sem jogosult a szerződés felmondására, még abban az esetben sem, ha erre az engedélyező mulasztása késztetné, ami újabb jele az egyenlőtlen feltételeknek.
