Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Katzer Zoltán, az Ajka Kristály Kft.
ügyvezető igazgatója
A forint–euró árfolyam ingadozásából származó bizonytalanságot bizonyosan el lehetne felejteni, s ez még akkor is komoly előnyöket jelentene, ha a társaság termelésének 70 százalékát dollárrelációban bonyolítja. Ezzel együtt az európai értékesítési rendszert is jelentősen egyszerűsítené az euró, egyszerűbbé válna a kiadások, költségek kezelése – tájékoztatott Katzer Zoltán. Az ügyvezető azon a véleményen van, hogy az eurót minél hamarabb be kellene vezetni, mert ez az exportőr társaságoknak kiszámíthatóbb piacot teremtene.
Alyyan Nabeel, a Lindab Kft. ügyvezető igazgatója
Az acélszerkezeteket gyártó és forgalmazó Lindab Kft. gazdasági életére igen kedvező hatással lenne az euró bevezetése – véli az ügyvezető igazgató. Jelentős volumenű nyersanyag érkezik ugyanis a vállalathoz az euróövezetből, s az értékesítés ezekben az országokban történik. Az euró magyarországi használatával így az árfolyam-ingadozásból származó veszteségek elmaradnának, s kiszámíthatóbb, tervezhetőbb lenne a működés. Emellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy az árfolyam-ingadozásból származó veszteségek miatt jó néhány cég fedezeti ügyleteket köt, amelynek költségei éves szinten igen jelentősek, így ezen a területen bizonyosan spórolnának a társaságok.
Kálnoky László, a Renola Villamos-berendezés Gyártó Kft. ügyv. igazgatója
Nem csak az árfolyamkockázat miatt lenne kívánatos az euró mielőbbi bevezetése, hanem azért is, mert növelné a külföldi befektetők bizalmát. A termékeinek több mint kétharmadát az uniós országok piacán értékesítő Renola az elmúlt évek során jelentős veszteségeket szenvedett el az erős forint miatt, sőt emiatt a foglalkoztatottak számát is kénytelen volt csökkenteni. Ráadásul új nyugat-európai vevőikkel is rendszerint azért húzódnak el a tárgyalások, mert az árban nem, vagy csak nehezen tudnak megegyezni. Többnyire már ma is euróban kalkulálják a termékek előállítási költségét, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az uniós országokból magas árfolyamon vásárolnak alkatrészt, részegységet. Kálnoky szerint az árfolyam-ingadozás legfőképp az olyan, elsősorban exportra termelő kis- és középvállalkozások helyzetét nehezíti, amelyek – mint a Renola – általában tőkeszegények is. Egy német befektetővel hosszú hónapok óta elsősorban azért húzódnak a tárgyalások, mert egyre bizonytalanabb az euró bevezetésének időpontja.
Pánics Balázs, a Csőszer Rt. gazdasági igazgatója
A termékeinek közel felét az uniós országok piacán értékesítő, s a gépeket, valamint a segédanyagokat kizárólag onnan beszerző vállalatnál úgy vélik, az euró bevezetésének előnyei és hátrányai egyaránt vannak, hiszen az árfolyam-ingadozást – mind a beszerzésnél, mind az értékesítésnél – sokszor ki tudják használni, bár ellenkező előjelű „tranzakcióra” is volt már példa. Pánics szerint a legnagyobb gond a bevezetés időpontja körüli egyre nagyobb bizonytalanság. Középtávú tervet szinte lehetetlen készíteni, hiszen kezdetben 2008, aztán 2010, most meg ennél is távolabbi dátumokról hallani. Márpedig a legnagyobb nyugat-európai vevőikkel csak akkor tudnak megállapodni egy-egy jelentősebb termékcsoport vagy kontingens szállításáról, ha legalább három–öt évre – néhány százalékos eltéréssel – prognosztizálják az árakat. Az áraik viszont árfolyamfüggők. A cégek, de talán az ország számára is jobb lenne, ha egy olyan – akár távolabbi – dátumot tűznének ki az euró bevezetésére, amelyet valóban tartani lehet. Ez jelentősen javítaná az ország megítélését is – vélekedett a gazdasági igazgató.
Schepp József, a Kecskeméti Konzervgyár tulajdonosa
„Az euró bevezetésével kapcsolatban egyértelműen az a véleményem: minél később, annál jobb” – mondta lapunknak az élelmiszer-ipari szakember. „Egy ilyen nagyságrendű lépéshez rendkívül erős gazdaságra van szükség, jelentős tartalékokkal, én azonban ezeket most a magyar gazdaság környékén sehol sem látom.” A mérleg másik serpenyőjében – azaz a bevezetés mellett – nem sok minden van, az ugyanis, hogy egyszerűsödik egy-egy vállalat gazdálkodása és élete, meglehetősen kevés. A lakosság szintjén ráadásul bizonyosan megszámolhatatlan dolog drágulna, hiszen az eddigi tapasztalatok is bizonyítják: az átálláskor a kereskedők mindent felfelé kerekítenek. Ezzel együtt Schepp azzal egyetért, hogy a dollárral szemben kellene egy erős fizetőeszköz, ám ahhoz, hogy ennek a lakosság számára is értékelhető és érzékelhető előnyei legyenek, erős és egységes európai gazdaságpolitikára volna szükség. Jelenleg pedig az euró mögött ilyen egységes „tevékenységet” nem lehet látni.
