Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közelmúltban megszületett a MÁV és a magán-vasúttársaságok között a vágányhasználatra vonatkozó megállapodás, amelynek hiánya korábban sok vitát váltott ki, mert a magáncégek szerint a MÁV korlátozta őket abban, hogy bizonyos vágányokhoz hozzáférjenek. Ezzel a megállapodással tehát elvileg zavartalanul végezhették tevékenységüket az elmúlt egy évben, a vasúti áruszállítási piac megnyitása óta színre lépett magáncégek, három független és egy részben a MÁV-hoz kötődő társaság: a Floyd Kft., a MÁV Hajdú Vasútépítő, Mélyépítő Kft., a Magyar Magánvasút Rt., illetve a Central European Railway (CER) Rt. Jelentős külföldi befektető nem jelent meg a magyar piacon a derogáció első évében, ám jövőre, amikor már külföldön bejegyzett cégek is használhatják majd a hazai pályát, külhoni szereplők megjelenése is várható. A részleges liberalizáció ellenére Antal Dániel vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos szerint a hazai vasúti piacon a verseny kialakulásáról még nem beszélhetünk, a piac szerkezete érdemben nem változott. A két állami vállalat – a MÁV Rt. és a GYSEV Rt. – részesedése a piacnyitás első évében körülbelül 90, illetve 10 százalék, amelyből a CER Rt. tudott számottevő, mintegy 1 százalékos részesedést kihasítani 2005 áprilisában; a független társaságok részesedése az egy ezreléket sem éri el.
Az új vasúttársaságok összesen 2 vontatójárművel, 100 teherkocsival és 57 állandó dolgozóval rendelkeznek, vagyis kapacitásaik a GYSEV áruszállító részlegééhez hasonlóak. Amennyiben a kisebb államvasúthoz hasonló sikerrel vehetnének részt a vasúti közlekedésben, és megszereznék a piac mintegy 10 százalékát, a magyar piac szerkezete a jelenlegi szereplőkkel is a közepesen fejlett európai vasúti piacokéhoz lenne hasonló.
Noha a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben az EU-átlagnál jóval gyorsabban növekedett, a hazai vasúti piac növekedése elmaradhat az európai átlagtól: Magyarországon 2004-ben 2,7, egy évvel korábban 0,5, míg az EU-ban 2003-ban 4,2 százalékos volt a növekedés. A stagnáló magyar piac minden szereplője veszteséges vasútüzemről számolt be. A tranzitforgalom növekedését hátráltatja, hogy a magyarországi infrastruktúradíjak Európában a legmagasabbak között vannak.
Az évi 52 millió tonnás magyar vasúti áruszállítási piacon meghatározó MÁV Rt. forgalma idén gyakorlatilag stagnál, jövőre pedig csökkenő teljesítményt vár a cég: a teljesített, illetve tervezett szállított mennyiség 2004-ben 45,3 millió tonna volt, 2005-ben 45-46 millió tonna, 2006-ben pedig 40-41 millió tonna lesz.
