Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Többszörös szorításban állnak az életbiztosítási területen aktív életbiztosítók. A társaságok jelenleg fejlesztik ki azokat az új termékeket, amelyekre majd az új technikai kamatszint lesz már érvényes. Mint ismert, egy pénzügyminisztériumi döntés értelmében 2006. április elsejétől a nem kifejezetten befektetési célú új életbiztosítási szerződésekre ajánlható garantált kamat maximális szintje 4 százalékról 2,9 százalékra csökken. A biztosítók kérdése most az, hogy az infláció csökkenése miatt rövid időn belül várható-e a technikai kamat további csökkentése, hiszen ebben az esetben egy rosszul belőtt kamatszint újabb termékfejlesztést tenne szükségessé – mondta el a NAPI Gazdaságnak Marczi Erika, a Groupama Biztosító Rt. életbiztosítási igazgatója. (Az idén elhatározott változás előtt utoljára 2003-ban változott a garantált kamatszint.) A szakember szerint a kamatszintet túl merészen csökkentő biztosító ugyanakkor azzal számolhat, hogy új termékei rövid távon nem lesznek versenyképesek a vetélytársakéval, miután a csökkenő garantált hozam miatt azonos lejáratkori szolgáltatásért lényegesen többet kell fizetniük a biztosítottaknak. A fentiek miatt azonban a hazai társaságok mindenképp rákényszerülnek arra, hogy jelentősen csökkentsék költségeiket.
Marczi Erika szerint a hazai biztosítók életbiztosításokra vetített teljes (szerzési jutalékot, számlakezelést és kárkifizetéseket is magában foglaló) költsége a díjbevétel 15–25 százaléka között mozog, miközben határainktól nyugatra az életbiztosítási költséghányados egy számjegyű – s ez a különbség még akkor is jelentős, ha tudjuk, hogy a nyugati országokban ezen a soron tartják nyilván a nyugdíjpénztári költségeket is. A Groupama Biztosító igazgatója szerint ebben persze a nyugat-európaitól messze eltérő hazai megtakarítási kultúra is felelős: míg Európában általánosak a 20 évnél hosszabb időtartamú életbiztosítások, addig nálunk az ügyfelek lényegében csak az adókedvezmény igénybevétele miatt választanak 10 évnél hosszabb szerződéseket, az átlagos futamidő 13 és 14 év között van. Emiatt lényegesen kisebb időtávra kell szétosztani a költségeket – figyelmeztet Marczi Erika.
