Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt.
kommunikációs igazgatója
A 2800 főt foglalkoztató Magyar Suzuki Rt.-nél 2300-an dolgoznak a termelésben, 30 százalékuk a határ másik oldaláról, Szlovákiából jár át Esztergomba – mondta lapunknak Tihanyi Tamás, a társaság kommunikációs igazgatója. A városban, illetve közvetlen környezetében ugyanis már nem lelhető fel ilyen számú szabad munkaerő, ráadásul itthoni közlekedési kapcsolatait tekintve Esztergom kedvezőtlen helyzetben van, ezért is hozott megoldást a Duna-híd felépítése, amely megnyitotta a kaput a szlovákiai munkavállalók előtt. A Suzuki a távolabbi helyekről autóbusszal szállítja a munkásokat, s emellett szálláshelyeket is kialakított, így keresve megoldást a távolabb élő munkavállalók bevonására, ez azonban nem bizonyult sikeres kezdeményezésnek. A Suzuki említett 2300 dolgozójának nagy része betanított munkás, így a cégnek valójában nincsenek tapasztalatai a klasszikus szakmunkásképzés sokak által bírált gyakorlatáról.
Auchan, Tesco
A kereskedelmi láncoknak általában nem okoz problémát a képzett munkaerő hiánya. Mind az Auchan, mind a Tesco szoros kapcsolatban áll a helyi munkaügyi központokkal, így egy áruház telepítésekor listázott munkanélkülieket is felvesznek, enyhítve ezzel a munkanélküliségen. Egy egységben 150–500 ember kap munkát, és a fejlesztések jellemzően nem olyan régiókban történnek, ahol a nagy munkaerő-igényű vállalkozások működnek. A szakképzést gyakorlatilag a láncok vállalják, ugyanis a jelentkezők többsége egészen más irányú szakképesítéssel, szakmával érkezik az egységekbe. Az esztergályostól a magyar–torna szakos tanárig mindenki előfordul, de logikusan nem tudnak a láncok mindenkit saját szakmájában alkalmazni. Holott extrém esetben egy hipermarketben akár esztergályosra vagy építőmérnökre is szükség lehet.
Vadász György, a BKIK általános alelnöke
Nem a munkanélküliséggel kapcsolatos témaérzékenységet hiányolja, hanem az elmúlt másfél évtizedben a kormányok kampányszerű hozzáállását kifogásolja Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A BKIK szerint a munkanélküliség nagymértékű hullámzásait elsősorban a kkv-kör terheinek érezhető csökkentésével lehetne mérsékelni. Emellett a foglalkoztatásösztönző rendelkezések nem elég hatékonyak, ráadásul nagyon bürokratikus a rendszer. A BKIK álláspontja szerint a munkanélküliség erőteljesebb mérséklését átfogó és nagymértékű adó- és járulékcsökkentéssel lehetne elérni, az apró lépések nem hoznak megfelelő eredményt – több környező országban sikeres volt az adószint jelentős mértékű csökkentése. Ugyancsak fontos szempont a jól megtervezett szakmunkásképzés, ám ennek rendszere szintén rugalmatlan, bürokratikus.
Róna Gábor, a MetALService Rt. vezérigazgatója
Általánosnak mondható állapot a munkaerőpiacon, hogy egy-egy állásra olyanok jelentkeznek, akik a pozíció betöltéséhez szükséges végzettségnél magasabb képesítéssel rendelkeznek. Ebből pedig lemérhető, hogy óriási verseny van a munkaerőpiacon – mondta lapunknak Róna Gábor, a MetALService Rt. vezérigazgatója. Ez azonban azt is jelenti a munkaadó számára, hogy számolnia kell azzal, ha túlképzettnek ítéli oda az állást, akkor az csupán ugródeszkának tekinti azt, és az első adandó alkalommal odébbáll. A vezérigazgató tapasztalatai szerint nagyon sok a diplomás munkanélküli, s ezen a körön belül valóban nagy az aránya a pályakezdőknek. A kialakult helyzet következménye is, hogy egyre „agresszívabbak” az állást keresők, vagyis kéretlenül is számtalan életrajz érkezik egy-egy vállalathoz – tette hozzá a fémkereskedelemmel foglalkozó társaság vezetője.
