Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szeptemberben új intervenciós sáv bevezetésére tesz javaslatot az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete), a projekt előkészítése folyamatban van – mondta el a NAPI Gazdaság megkeresésére Al Kheriagi, a szervezet médiakapcsolatokért felelős tisztségviselője. Hangsúlyozta: ez még csupán javaslat, nem szükségszerű, hogy a döntéshozó kongresszus el is fogadja azt, de valamiféle új sávot mindenképpen megpróbálnak idővel kialakítani. Ezzel próbálja a szervezet mederbe terelni az árat, azaz csökkenteni a volatilitást az elmúlt fél évben elszabadult olajárak esetében.
(Ez idő alatt a kőolaj jegyzése a világ tőzsdéin másfélszeresére emelkedett.) Ebben szerepet játszott a hideg amerikai tél, és a globális kereslet – elsősorban a kielégíthetetlennek tűnő kínai igény – fokozódása is drágította az olajat. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az OPEC nem volt hajlandó emelni a kitermelési kvótán, mondván, hogy az 50 dollár fölötti árszint még nem veszélyezteti a világgazdaság bővülését – igaz, az emelésre sok lehetősége már nem is volt, ugyanis a tagországai most is kapacitásuk felső határa közelében termelnek.
A történethez hozzátartozik, hogy miután a hordónkénti olajár az 55–58 dolláros sávban is megfordult, az OPEC illetékesei tárgyalni kezdtek a már márciusban megemelt napi 27,5 millió hordós kitermelés félmillió hordós bővítéséről. A kitermelés várható növeléséről szóló hírek hatására április közepén több mint 7 százalékkal, 51 dollár körüli szintre esett az olajár. Viszont a Mexikói-öbölben tomboló, a kitermelést akadályozó hurrikán miatt július 6-án rekordszintre, 61,35 dollárra emelkedett az árfolyam, tegnapelőtt pedig 62 dollárral újabb csúcsot ért el.
Mindezek alapján a korábbi, 22 és 28 dollár, valamint 28 és 34 dollár közötti intervenciós sáv teljesen értelmetlenné vált. Al Kheriagi a piaccal kapcsolatban kifejtette: sok híradással szemben nem az olajkészletek hiánya vagy az ettől való félelem a magas ár oka, hanem az, hogy az USA-ban és Kínában nem áll rendelkezésre megfelelő finomítói kapacitás a kőolaj feldolgozására. Az OPEC-nek jelenleg is bőséges kőolajkészlet áll rendelkezésére, tehát további kvótaemeléssel aligha lehet az árakat tartósan mérsékelni – mutatott rá Al Kheriagi. Az újabb finomítók építésével kapcsolatban – ami megoldást jelenthet – az OPEC tárgyalásokat folytat egyesült államokbeli érdekeltekkel. A fent említett, elkerülhetetlennek tűnő fejlesztések azonban rendkívül rizikósak: ha például a 2010-ig esedékes világgazdasági növekedést 1 százalékkal túlbecsülik, az 25 milliárd dolláros kárt okozhat a szükségtelen befektetések miatt – hívta fel a figyelmet Al Kheriagi.
Az OPEC új ársávjának alighanem csak korlátozott hatása lesz majd az olajpiacra – véli Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kartellnek jelenleg nincs számottevő fölösleges kapacitása. Erre pedig egy új, eredményesen működő ársáv meghatározása esetén feltétlenül szükség lenne. Most csupán 0,5–1,0 millió hordóra tehető a kitermelési tartalék – s ezzel is Szaúd-Arábia rendelkezik –, ám ahhoz, hogy az elképzelés működjön legalább 1,5–2,0 millió hordós plusznak kellene a rendszerben lennie. Ezzel együtt Pletser Tamás azt is megjegyzi, hogy a legnagyobb probléma most valóban a szűkös finomítói kapacitásokkal van. Hozzátette azonban, hogy amennyiben valóban elindulnak ilyen beruházások, azok is csak hosszabb távon hatnak a piacra, ugyanis egy-egy ilyen „állomás” fejlesztése legalább 2-3 év, míg egy teljesen új felépítése 7-8 évig is elhúzódhat, ráadásul meglehetősen nehéz a szükséges engedélyeket megszerezni. Éppen ezért hiába lesz meg az új ársáv, arra rövid távon szinte semmi esély sincs, hogy a kőolaj hordónkénti ára lényegesen alacsonyabb szintre húzódjon vissza. Ezzel lényegében a Mol Rt. szakembere is egyetértett, ám hozzátette, hogy nem ismert ugyan az OPEC új ársávjának alsó és felső határa, ám amennyiben ezek viszonylag magasan lesznek – s erre a jelenlegi árak mellett minden esély megvan –, azt a piac úgy értékelheti, hogy immár tartósan magas árakkal kell számolni.
