Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban első fokú közbenső döntés született a Fővárosi Bíróságon (FB) abban a kártérítési perben, amelyet a Színes Bulvár Lap (tavaly októberig Színes Mai Lap) miatt indított a Ringier Kiadó (RK) Kft. – értesült a NAPI Gazdaság. Az ítélet szerint az újság alapítói jogának jelenlegi tulajdonosa, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Middleton International Limited (MIL) egyetemlegesen és korlátlanul felel a Híd Rádió és Műsorszóró Rt. védjegybitorlásáért. (A Middleton felelőssége egyébként 2002-vel kezdődik, amikor a társaság a laptulajdont megszerezte.) Információnkat megerősítette Réti László, a Ringier-t képviselő Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda munkatársa. A Ringier várhatóan fellebbez a döntés azon része ellen, amely „elengedi” a Híd Rádió fő tulajdonosát, az Elliot Associates L.P. befektetési alapot. Az FB írásbeli indoklására vár a Híd Rádió, amely a részletek ismeretében dönt majd arról, él-e fellebbezési jogával – mondta lapunknak Pallagi Ferenc, a kiadó vezérigazgatója, aki egyúttal a Színes Bulvár Lap főszerkesztője is. A Híd Rádió korábbi (NAPI Gazdaság, 2004. október 5., 1–4. oldal) álláspontja szerint kártérítési igényét alapos indokokkal kell majd bizonyítania a Ringier-nek, mivel a felperes cég éppen az érintett időszakban ért, illetve ér el üzleti sikert Magyarország legnagyobb példányszámú napilapjaival.
A Ringier azt követően indította meg a kártérítési és a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti pert a Híd Rádióval szemben, miután javára jogerős bírói döntés született a Színes Mai Lap megjelölés jogtalan használata miatti védjegy- és jellegbitorlási ügyekben. E mostani perbe azonban alperesként bevonta az Elliot Associatest és a laptulajdonokat 2002 óta birtokló MIL-t is. A Ringier álláspontja szerint a Színes Bulvár Lapnál a fő tulajdonos kézi vezérlése szerint alakultak az események és a bitorlást a három cég csupán változó szereposztásban, de egységes, virtuális vállalatként valósította meg. Most, az FB első fokú határozatával – kellő bizonyítottság hiányában – az Elliot Associatest elengedte, elfogadva azt az alperesi védekezést, hogy a fő tulajdonos nem lépte át a szokásos részvényesi kompetenciahatárokat.
Réti megerősítette azt a korábbi számítást, amely szerint a 2001 tavaszától 2003 ősz közepéig tartó időszakban havi 20 millió, azt követően a bitorlás befejezésig 15 millió forint gazdagodás-visszatérítésre, valamint jelentős kártérítési összegre, a kamatokkal együtt közel egymilliárd forintra tart igényt az RK. A számítás alapja az a nemzetközi és részben hazai gyakorlat, amely szerint meghatározható a vélelmezett licencdíj, amit márkanevekért vagy kiadói jogokért fizetni szokás. Ugyanakkor más megalapozott szakmai érvelést is követhetőnek tart a felperes. Lehetne számítási alap egy olyan szakértői kalkuláció is, amiből kiderülhet: egy napilapmárka piaci bevezetése mekkora összegű befektetést igényel, s milyen megtakarítást jelent, ha ugyanezt a lapot a piacon már sikert elért, ám más tulajdonában lévő újsághoz hasonló jellemzők szerint jelenteti meg egy kiadó. Réti fejtegetése szerint egy nulláról indított napilap felfuttatásához és sikerességéhez befektetendő teljes összeg magasabb, mint egy ismert brandből kiinduló lap ilyen költsége. A különbözet összegével egy bitorló nyilvánvalóan gazdagodik, akkor is, ha nyeresége nem volt az adott időszakban.
