Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hűtőházak az utóbbi években egyre nagyobb segítséget nyújtottak az élelmiszeriparnak, s ezzel összefüggésben a zöldség-gyümölcs szektornak. Szakértők szerint itthon a jelenleginél több hűtésre alkalmas létesítményre lenne szükség, ezekkel ugyanis kitolhatóvá válik az adott zöldség, illetve gyümölcs szezonja. A hűtéstechnika fejlődésének köszönhetően egyre több termék frissességét lehet garantálni mélyfagyasztással, illetve hagyományos hűtéssel. A dél-európai államok, például Olaszország és Spanyolország, jelentős exportot bonyolít le ezekkel az árufajtákkal, a hűtés révén szezonon kívül is, s ezzel a technológiával az átlagosnál jóval magasabb áron képes értékesíteni azokat. Az agrárszakemberek szerint a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság hatékonyságát jelentősen növelheti a hűtéstechnológiák alkalmazása, nem beszélve a beruházások kedvező hatásáról. Ennek érdekében a következő időszakban az európai uniós követelmények alapján az ágazat fejlesztésének fő stratégiai elemei között szerepel a zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek logisztikai központjának és betakarítás utáni műveleteinek fejlesztése, így a hűtőházak, csomagológépek, szállítóberendezések fejlesztése.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a kiváló adottságokkal rendelkező ágazat számára rendkívül fontos lenne egy hűtőházhálózattal kiegészített logisztikai rendszer kiépítése a versenyképesség erősítése érdekében. A világtendencia alapján ugyanis a konzervtermékek eladása egyre inkább csökken, míg a frissáru-értékesítés folyamatosan bővül.
A friss termékek alapja a hűtőlánc, de figyelni kell arra is, hogy a raktározást a termőtáj közelében kell megoldani, s a szállítási körzetnek is 30-50 kilométer körülinek kell lennie. Ezek a termékek ugyanis a leszedés után nagyon gyorsan veszítenek minőségükből, így egy-két óra is számít. Az említett hűtőházakkal kombinált logisztikai rendszer jelentősen növeli a piacra jutási esélyeket. Magyarországnak a jó minőségű termékek felvevőpiacát kell megcéloznia, ezért elengedhetetlen a hálózat kiépítése. Mártonffy leszögezte: rendszerben kell gondolkodni, egy-egy hűtőház-beruházás nem jelent megoldást a teljes szektor szempontjából. Figyelni kell a fejlesztések során a méretre, a néhány óriási kapacitású hűtőház építése a gyors minőségromlás miatt nem jelent megoldást, inkább kisebb, de megfelelő méretű létesítményt kell bekapcsolni a rendszerbe, amelynek kiépítésekor az úthálózatra és a termelési volumenre is figyelni kell. Mártonffy kiemelte: ezekre a beruházásokra az Európai Unió 50 százalékos támogatást nyújt, amelyhez az állam 10 százalékkal járul hozzá, a többit saját forrásból kell előteremteni. A szóban forgó hálózatok létrehozásához az érintett gazdáknak integrálódniuk kell, például termelő és értékesítő szövetkezet (tész) kialakításával oldhatnák meg a feladatot. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a hazai törvények szerint ezek a beruházások – az uniós tagországok között egyedülálló módon – a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak. Mártonffy közölte: emiatt gyakorlatilag képtelenség megvalósítani a fejlesztést, ezért mindenképpen ki kell vonni a közbeszerzés hatálya alól e beruházási tételeket, így megkezdődhetne a gyors hálózatépítés. A szakember a költségekről szólva elmondta: számításaik szerint 6 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne a rendszer kiépítése, s ennek a következő uniós költségvetési időszak kezdetéig mindenképpen meg kell történnie ahhoz, hogy a szektor ne kerüljön további hátrányba.
Az építendő, illetve a jelenleg is működő hűtőházak az egyik legkorszerűbb rendszer, az ULO (Ultra Light Oxygen) technológia alapján működnének. Ez a szabályozott légterű hűtve tárolást jelenti. A módszer alkalmazásával a kamrákban oxigénhiányos légteret hoznak létre, így a bent levő árufajták frissek maradnak, megőrzik szedéskori állapotukat. Zöldég-, illetve gyümölcsfajtától függően a romlandó termékek tárolási ideje 3-7 hónappal kitolható, ha a hagyományos hűtés nem elegendő. Így lehet elérni, hogy az amúgy szezonális termékek egész évben azonos minőségben kerülhessenek piacra. Mint azt Fülöp Emese, a 2500 tonnás hűtőházat működtető Kasz-Coop Kft. élelmiszer-technológusa elmondta, az ULO módszer a jelenlegi legmodernebb hűtési eljárás. Cége elsősorban almával foglalkozik, de a hűtőház alkalmas más gyümölcsök tárolására is. Magyarországon egyébként az ULO-technológiával hűtött gyümölcsök esetében abszolút többségben van az alma, emellett még jelentős a körte részesedése is. Az alma esetében az ULO révén el lehet érni, hogy a gyümölcs hat hónap múlva is ugyanolyan állapotban legyen, mint szedéskor. A szakember elmondta: a bel- és külpiaci eladások is jelentősek voltak, és egyre nagyobb volumennel számolnak; a legjelentősebb célországok között Finnországot és Németországot említette. Fülöp Emese hozzáfűzte: a külpiacokon szezonon kívül értékesített almából jóval nagyobb bevétel származik, mint az azonnali eladásból adódó forgalom.
A magyarországi hűtőházak kapacitása egyébként 100 és 10 000 tonna között mozog, döntő részük 1000-2000 tonna áru egyszeri befogadására alkalmas.
Alapvetően kétféle hűtőházat különböztethetünk meg. Egy tanulmány szerint vannak a kertészeti (mezőgazdasági) hűtőházak, illetve a kereskedelmiek. Utóbbiak elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelmet szolgálják ki. Jellemzőjük a nagy átmenő forgalom, tehát nem a tartós tárolásra rendezkedtek be. A hűtőházak telepítésével megoldhatóvá válna, hogy a magyar termékek a szezonon kívül kerüljenek az uniós piacokra, jóval a dömpingár fölött.
A szakemberek szerint az illetékes minisztériumoknak kellene segítséget nyújtaniuk a hűtőházak telepítéséhez. Az új technológiáknak köszönhetően ma már jóval gazdaságosabb kamrákat lehet építeni, egyben, akár több gazdaság számára is. Szakértők szerint szükséges lenne az is, hogy az állam támogassa a hűtőkompresszorok vagy hűtőpanelek gyártását, itthon ugyanis nem készítenek ilyen berendezéseket.
