Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fejlett világban – így az Európa Unió nyugati tagországaiban – az éves egy főre eső festékfelhasználás 15–20 kilogrammra tehető. Magyarországon ugyanez a mutató 12 kilogramm körül mozog, így az éves igény 120 ezer tonnára tehető – ez a szint a 1980-as évek végének felel meg –, amelyből körülbelül 80 ezer tonnányi a hazai gyártású anyag. A magyar festékfelhasználás és -gyártás tehát egyaránt jelentősnek mondható, így a szakma árgus szemekkel figyeli azokat a szabályozásokat és előírásokat, amelyeket az Európai Unió (EU) területén működő gyárakra újonnan bevezetnek, illetve amelyeket megszigorítanak – tájékoztatta lapunkat Bognár János, a Festékipari Kutató Kft. ügyvezető igazgatója. Az előírások már csak azért is fontosak, mert a cégek versenyképességét jelentősen befolyásolhatják.
A jelenleg érvényben lévő szabályozók közül a festékipar számára az egyik legszigorúbb korlátot az úgynevezett VOC rendelet jelenti. Itt lényegében a gyártó vagy felhasználó üzemek berendezései által kibocsátott szerves illékony vegyületek (elsősorban oldószerek) levegőbe jutó koncentrációját korlátozzák. A VOC rendelet másik eleme viszont kimondottan a termékeket érinti: jelenleg a lakossági felhasználású úgynevezett dekoratív festékekre (például: falfestékekre, mázolóanyagokra) van érvényben, az azokba keverhető szerves illékony vegyületek koncentrációját határozza meg. Az előírások szerint ez nem haladhatja meg például bizonyos oldószeres mázolófestékeknél 2007-től az 50 százalékot, 2010-től pedig 40 százalék a határérték. (Az autókarosszériák javító festése esetében a határérték akár 80 százalék fölött is lehet, mert műszakilag még nem „érett meg” a terület a jelentősebb korlátozásra.) Bognár János szerint a szigorítás révén termékek sorát kell majd kivonni a piacról. Ez pedig komolyan veszélyeztetheti a versenyképességet.
A másik, az európai gyártásra még a VOC-nál is jelentősebb hatást gyakorló korlátozást a kidolgozás alatt lévő REACH rendelet hozná. A tervek szerint ezt 2007-től vezetik be. Az Európai Parlament elé várhatóan idén ősszel kerül. A REACH direktíva lényegében regisztrációs kötelezettséget léptetne érvénybe az Európai Unió tagországaiban forgalmazott összes vegyi alapanyag esetében. Szakmai körök szerint ennek anyagi terhe a teljeskörű bevezetésig csak Magyarországon több milliárd forintra rúghat, míg EU-szinten vélhetően meghaladja majd a 20 milliárd eurót, aminek következtében sok európai cég kénytelen lesz megszüntetni a tevékenységét. Egy-egy festékreceptúrába ugyanis 10-12 regisztrációra kötelezett alapanyag kerülhet, aminek adminisztrációja megdrágítaná a termelést. Emellett az is komoly fejfájást okozhat – elsősorban az európai telep-, illetve gyártóhellyel bíró vállalatok számára –, hogy a fejlesztések iránya rendkívül korlátozódna. Ezek után ugyanis a piac szereplői meggondolják, hogy milyen alapanyagokat használjanak fel, s korántsem biztos, hogy a kívánt célnak éppen a legmegfelelőbb mellett döntenek. Bognár János szerint az is elképzelhető, hogy a társaságok tömegesen helyezik Európán kívülre a gyárakat és kutatóközpontokat. Az unión kívülről érkező készítmények utólagos ellenőrzése pedig jelenleg megoldhatatlan.
A REACH-rendeletet a tervek szerint nem egyszerre vezetnék be az összes termékfajtára. Az évi ezer tonnánál nagyobb volumenben forgalomba kerülő anyagok bevizsgálását három, száz tonnáig hat, míg az egy tonnát meghaladó keresletet „produkáló” termékét tizenegy éven belül kellene megoldani.
A gyárak említett költségeit csökkentheti egy brit-magyar javaslat, amely szerint létrehoznának egy olyan rendszert, amelyben a regisztrációra kötelezettek láthatnák, ha egy anyagot rajtuk kívül más is be kíván vizsgáltatni. Így a költségeket meg lehetne osztani a felek között. Emellett a már regisztrált anyagokról szóló információkat is kicserélhetnék a versenytársak.
A környezetet károsító technológiák visszaszorításában a festékipar az elmúlt évtizedekben egyébként már nagy utat tett meg. Egyre szélesedik a vízzel hígítható, oldószermentes termékek felhasználási köre. Gazdaságos és környezetkímélő hatású az új típusú festékfelhordó berendezések alkalmazása, amelyek révén minimalizálható a felhordási veszteség és csökkenthető a képződő veszélyes hulladék mennyisége is.
