Noha tavaly év végén született a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának közös véleménye az új lakás megszerzésével kapcsolatos illetékkedvezmény korlátozásáról, arról az illetékhivatalok nagy része egyelőre nem szerzett tudomást, így nem is alkalmazza azt. A kollégiumi állásfoglalás szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékkedvezmény, illetve az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt. A kis értékű új lakások többségére azonban még ezelőtt kötnek szerződést: sokszor az építkezés sem indul meg vagy a többütemű beruházásoknál az utolsó ütem elkészülte előtt kötik meg a szerződéseket. Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint így leginkább az alacsonyabb árkategóriában első lakásukat megvásárló tulajdonosokat sújthatja az új jogértelmezés. (Az illetéktörvény szerint 4 millió forintig 2, ezt követően 6 százalékos illetéket kell fizetni, egy 14 millió forintos lakás esetében tehát 680 ezer forintos pluszkiadást jelenthet az értelmezés – emlékeztetett a Népszava.) A még szerkezetkész állapot előtti szerződéskötéskor pedig 10 százalékos illetékkel, vagyis 1,4 millió forinttal terhelnék a vásárlókat.
A kollégiumi jogértelmezés híre újdonságként érte mind a lapunk által megkérdezett illetékhivatalokat, mind a Pénzügyminisztériumot (PM), ahol elmondták: nem értenek egyet az illetékkedvezmény korlátozásával, illetve a szóban forgó kollégiumi állásfoglalással. Mindaddig új lakásnak minősül ugyanis egy lakáscélú ingatlan, amíg a jogerős használatba vételi engedélyt követő első értékesítésre sor nem kerül, vagyis az engedély kiadását megelőző összes értékesítés illetékmentesen történik – mondta lapunknak Kőszegi Márk, a tárca munkatársa. Kőszegi felhívta a figyelmet arra, hogy a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező erejű. A PM álláspontja pedig kulcsfontosságú lehet az ügyben, mivel mint azt az egyik illetékhivataltól megtudtuk, az eljárási kérdésekben a minisztérium utasításai az irányadók.
Horváth Gyula szerint egyébként a törvény szövegéből sem vezethető le ez a fajta jogértelmezés. Az ugyanis nem azt mondja, hogy csak abban az esetben illetékmentes az értékesítés, ha az a használatba vételi engedély kiadását követően történt, hanem hogy a kiadást követő első értékesítésig él a mentesség. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új állásfoglalás alkalmazása esetén a jogszabály nem érné el célját – a lakásállomány bővítése az otthonteremtés segítése –, mivel a pluszteher jelentős tétel a vásárlók számára.
Bár a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező érvényű, a bírósági gyakorlatban jellemzően átveszik a testület véleményét. Horváth szerint a Fővárosi Illetékhivatal eddig nem alkalmazta ezt a jogértelmezést, erre azonban komoly esély van, ha átemelik azt a bírósági gyakorlatba. A szakértő kiemelte továbbá, hogy a korlátozást elviekben egy évre visszamenőleg is alkalmazhatják – hatálytalaníthatják a kiadott határozatokat –, de nem valószínű, hogy élnek majd e lehetőséggel. A korlátozás kijátszása a szerződéskötés ütemezésével is csak elvileg lehetséges: előszerződést ugyan lehet kötni, de arra nem lehet hitelt felvenni, az érintett lakásvásárlók jelentős része viszont nem képes pusztán önerőből fizetni.
Bakonyi Attila
Böröcz Petra