Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyomdai előkészítést is érintő technológiai váltáshoz az átalakuló bankrendszerből tudtak hitelt felvenni az ágazat vállalkozásai az 1990-es évek elején. A munkatempó felgyorsult, a két-három hetes átfutási idők két-három napra csökkentek, amit a rugalmas vállalkozók túléltek, s bár ezen a piacon is megjelentek a multinacionális ügynökségek, mégis ebben az üzletágban a vállalkozások 95 százaléka még mindig magyarok tulajdonában van – adott gyors betekintést az ágazat helyzetéről Breczkó Péter, a termékcsomagolások kreatív tervezésével foglalkozó, jelenleg hét munkatárssal dolgozó Kurrens Stúdió Kft. ügyvezető igazgatója.
Az előző évtized elején indult vállalkozás az elmúlt évben elért 50 millió forintnyi forgalmával a belföldi szakma élmezőnyéhez tartozik. Ismert cégeknek dolgoznak, többek között a Tetra Packnak, a Szobi szörpgyárnak, az Univernek, a Törleynek, a Chiónak, a Nissinnek és a Khell Foodnak.
A cégvezető szerint a technológiaváltás olyannyira leegyszerűsítette a nyomdai előkészítést és a nyomdai munkát, hogy egy sor régi szakma – gyártás-előkészítő, nyomdai fotós, montírozó, lemezmásoló, cinkográfus, fényszedő, retusőr, levilágító – eltűnt vagy „kihalófélben” van. Emellett ma már a nagyobb nyomdák lassan áttérnek a CTP-technológiára, amely levilágítás nélkül dolgozik: a számítógépből a nyomdagépre elektronikus úton kerül az anyag.
A műszaki fejlődés a nyomdai előkészítés és a grafikai tervezés technikai összefonódását is eredményezte, ugyanakkor Magyarország leszakadóban van a kreativitás terén – véli a szakember. A nemzetközi reklámversenyeken sorra alulmaradnak a magyarok a többi ország résztvevőivel szemben, aminek egyik oka, hogy nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai cégek sem mernek karakteres márkákban gondolkodni, görcsösen igyekeznek megfelelni a nemzetközi trendeknek, kereteknek.
A másik ok, hogy a termékgyártó cégek nem szánnak elég figyelmet és pénzt arculatuk kialakítására, ehelyett az előkészítő stúdiókban, a nyomdákban ülő, a problémák gyors megoldása céljából foglalkoztatott grafikusra bízzák ezt a feladatot is. Csakhogy a bonyolultabb munkákat nem szabad ezekre az emberekre bízni, nekik nem ez a dolguk. A grafika művészet, a nyomda pedig ipar – hangsúlyozza Breczkó. Emellett még – ha komoly stúdiót bíz is meg egy vállalat termékének arculati tervezésével – tipikus, hogy a nagyvállalati vezetők a csomagolás grafikai elkészítésekor szinte filléreken alkudoznak a kreatív stúdióval, azokkal, amelyeknek a munkáját évekig folyamatosan látja a vásárlóközönség az áruházak polcain.
A szakma egyik fontos feladata, hogy ezeket a problémákat leküzdje és a kreativitásra fektesse a hangsúlyt. A csomagolóipari tervezés ebből a szempontból jobban áll, ennek ellenére igaz, hogy a grafikai szakembereknek jobban kell figyelniük munkájuk kreatív oldalára. A mai világban a látvány, a kép a legfontosabb, sőt értékhordozó, a termékgyártó cégeket elsősorban a vizuális megjelenés emeli ki a piaci kavalkádból.
A másik nagy feladata a szakmának a szerzői jogi kérdések rendezése. Breczkó szerint a hazai megrendelők többségének fogalma sincs arról, mit jelent a szerzői jog és talán nem is értik, miért kellene ezt szem előtt tartaniuk. Tipikus, hogy egy termék csomagolására megrajzolt figurát a termék gyártója a csomagolástervező vállalkozás tudta nélkül például a szórólapjain, a honlapján vagy más nyilvánosságnak szánt helyen is felhasználja. Nyugaton ez nem kérdés: a cégek tudják, hogy a megbízó nem válik a mű kizárólagos birtokosává a vásárlással, egy alkotásról akkor is a művész rendelkezik, ha azt eladja, az eredetitől eltérő, más célú felhasználást előbb egyeztetni kell vele.
A szerzői jog elismertetése, rendezése ugyanakkor nem könnyű feladat – állítja Breczkó Péter –, mivel ha ennek a szerződésekben való rögzítését előre kérik, akkor a magyarországi megrendelő megijed s nehezményezi, hogy a grafikai stúdió még neki sem kezdett a munkának, máris kikötései vannak. Ha azonban a megrendelő engedély nélkül másra is felhasználja a terveket, akkor a további kapcsolat felbomlását kockáztatja az a tervező, illetve az őt képviselő cég, amely ezt szóvá teszi.
