Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A kormány adóreformra készül, de még nem ismert a változás tartalma és időpontja. Hogyan tud így rövidebb vagy hosszabb távú terveket készíteni a győri Audi?
– Az Audi Győrben már kialakított egy alap-infrastuktúrát, s több alapvető termék gyártását is meghonosította a városban. Az adórendszer némi változása ezekre nincs jeltős hatással. Ha azonban bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemzi az adórendszert, az már egy-egy új termék esetleges itteni gyártását veszélyeztetheti, s Magyarország lemarad a konszern kiszemelt országai közötti versenyben. Azoknak a vállalatoknak pedig, amelyek új beruházóként érkeznek Kelet-Közép-Európába, különösen fontos, hogy milyen adótörvények érvényesek az adott országban. Gondolok például a kisebb, nekünk beszállító cégekre, akik itt telepednének le. Ők kívülről nem látják át, mi történik az országban, csak annyit hallanak, hogy miniszterelnök-, pénzügyminiszter- vagy adórendszerváltás zajlik. Ezért nagyon fontos a mindenkori kormány számára, hogy világos, strukturált vonalat kövessen. Egyébként pedig megvan a kormánynak a lehetősége arra, hogy egy-egy nagyobb intézkedés bevezetése előtt kikérje a partnerek véleményét arról, milyen hatással lehet rájuk a tervezett lépés.
– A mostani adóreform kapcsán megkérdezték az Audit?
– Nem.
– Hogyan érintette a társaságot az áfa tavaly év végi kifizetésének időszakos visszatartása?
– Nem volt kétséges számunkra, hogy visszakapjuk a pénzünket, az Audi Hungaria pedig olyan likviditási helyzetben van, ami alapján ez a pár hónap nem jelentett problémát a vállalatnak.
– Mekkora pénzük „ragadt bent”?
– Több milliárd forint. Az előbbiek miatt ez azonban nem jelentett különösebb gondot, az viszont problémát jelent számunkra és más nagyvállalatok számára is, ha a kormány nem tartja be a szavát. Ez a legrosszabb, ami egy kormánnyal történhet, mert elveszti a hitelét. A beruházni szándékozó felteszi a kérdést: válasszam Ukrajnát vagy Romániát, ahol a bérköltségek miatt pénzügyi szempontból lényegesen kedvezőbb egy-egy beruházás, mint Magyarországon, de egyelőre politikai bizonytalanság jellemzi ezeket az országokat, vagy válasszam Magyarországot, ahol bár többe kerül egy-egy új invesztíció, de kiszámítható az ország? Ha Magyarországon is ilyen bizonytalanság uralkodik el, akkor itt meg sem állnak, s fel sem teszik a kérdést, hanem azonnal továbbmennek. Azt azonban hadd mondjam el, hogy mi nem vagyunk elégedetlenek: jó, hogy idejöttünk, jó, hogy itt vagyunk, s teszünk is azért, hogy ez a későbbiekben is így legyen. Ugyanakkor a kormányzatnak tudnia kell, hogy a régió országai is harcolnak a beruházásokért, s Magyarországnak nagyon oda kell figyelnie arra, hogy e folyamatban a többiek mellett maradjon.
– Úgy érzi, hogy a magyar vezetés alszik?
– Nem, de a magyar kormány nem olyan céltudatos, mint a többi ország vezetése. Ha megvan a cél, oda gyorsan és egyenes úton vagy cikcakkozva és kis lépésekben is el lehet jutni. Magyarország számára nem a gyors és egyenes útvonal a célravezető, hanem kis lépésekben és céltudatosan haladva kellene elérnie céljait.
– A kormányzat azt tervezi, hogy megszünteti a gyorsított áfabevallás, illetve -visszaigénylés lehetőségét. Ez a változás hogyan érintheti a céget?
– Ez két szempontból is érint bennünket: kamatveszteségeink keletkeznek ebben az időszakban és az árfolyam-ingadozás is veszélyforrást hordoz magában.
– Az Audi mint nagybefektető adókedvezményben részesült, ám az ország uniós csatlakozásával ezt át kellett értékelni, s uniókonform támogatást kellett bevezetni. Milyen befektetési támogatást élvez most a vállalat?
– Most beruházási támogatást kaphatnak a vállalatok, amelynek összege az invesztíció nagyságától függ. Ezt a pénzt mi nem kapjuk meg az államtól, az összeget a befizetendő adó ellenében számolják el. Mivel azonban olyan nagy összegű beruházást hajtunk végre, 2011-ig gyakorlatilag társaságiadó-mentességet élvezünk.
– Mi az oka annak, hogy az elmúlt évek során sem nőtt jelentősen az Audinak beszállító magyarországi cégek részaránya?
– Elégedett vagyok a magyar beszállítóinkkal, ugyanakkor a magyar cégeknek nehézségekbe ütközik eleget tenni az Audi igényeinek. Másrészt viszont nagyon nehéz versenyképesnek lenniük olyan nyugat-európai beszállítókkal, amelyek ha észreveszik, hogy Magyarországon felbukkant egy beszállító, azonnal lemennek áraikkal.
– Nem arról van inkább szó, hogy a német Audi egy magyar cég helyett inkább egy hazájabélit részesít előnyben?
– Nem erről van szó. Mi általában egész rendszereket vásárolunk a beszállítóktól, amelyek ezt megelőzően komoly mérnöki munkát igénylő fejlesztéseket hajtanak végre. Vannak olyan magyar vállalatok, amelyeknek sem a felkészültségük, sem pedig a technológiai feltételeik nem adottak ehhez, mert kizárólag termékgyártással foglalkoznak. Vannak viszont olyan magyar cégek, amelyek tudják, hogy mit kell tenniük, s örülnének, ha nagyobb lehetőséghez jutnának nálunk, de akkor jelentkezik a már említett árverseny, amelyben alulmaradnak.
– Több mint ötezer főt foglalkoztatnak. Mennyire elégedett a magyarországi szak- és felsőoktatással?
– Beszéljünk először a szakképzésről. E téren segítettünk magunkon, s saját szakképzési rendszert építettünk fel a Lukács Sándor Szakképzési Intézettel együttműködve, amelynek megmondtuk, milyen szakemberekre van szükségünk, s ehhez meghatároztuk a képzés tartalmát és felosztottuk a feladatokat. Az elméleti oktatást az iskola, a gyakorlati képzést pedig mi végezzük.
– Milyen problémákkal szembesültek a felsőoktatás terén?
– Ez olyan terület, amelynek kapcsán még nem ébredt fel Magyarország. E téren a keretfeltételeket az államnak kell megteremtenie, kezdve a nyelvi képzéstől az egyetemi alapképzésen át. Ennek megléte után az egyetemnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy összefogjon és össze is fonódjon a gazdasággal. Itt Győrben található a világ egyik legnagyobb, csúcstechnológiát képviselő motorgyára. A győri egyetem azonban még nem használta ki eléggé ezt a lehetőséget. Az természetes, hogy az állam pénzzel támogatja a felsőoktatást, de meg kellene vizsgálnia, hogy azt megfelelően használják-e fel az intézmények. Gondolok például a professzorok teljesítményének vizsgálatára.
– Az Audi jelentős mérnöki gárdát foglalkoztat. Hogyan képes kezelni a felsőoktatás említett hiányosságait?
– E téren is segítünk magunkon, igyekszünk együttműködni a győri egyetemmel, s különböző eszközökkel is támogatjuk a képzést. Most az egyetemen a sor, nekik kell ebből valamit kihozni. Indíthatnának például motortechnika vagy égéstechnika szakot, s ha valaki ezt akar tanulni, akkor jöhetne Győrbe.
– A beruházók vagy beruházni szándékozók gyakran panaszkodnak az adminisztráció nehézségeire. Önöknek milyenek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik?
– Tavaly októberben tárgyaltam az Audi AG vezetésével a győri gyár közelében lévő telek megvásárlásáról. Az anyacégnél négy hét után engedélyezték ezt, sőt pénzt is adtak. Ezt követően november óta próbáljuk megvenni az ingatlant, amit többször jeleztük a kormányzatnak is. Most május közepe van, még mindig nem sikerült tető alá hozni az ügyletet, pedig a területre a potenciális terjeszkedésünkhöz lenne szükség.
