Magyarország a román igazságügyi minisztériumtól várja a vélelmezett jogkövető magatartás kikényszerítését, de a felek egyelőre nem egyformán ítélik meg az ítéletet.
NAPI Gazdaság
Ellentmondóan nyilatkoznak a felek a budapesti Fővárosi Bíróság (FB) által még hétfőn hozott ideiglenes végzésről a tiszai ciánperben. A polgári peres eljárásban a magyar állam a 2000. január 30-án bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli az időközben Transgolddá alakult Aurul részvénytársaságtól. A magyar államot képviselő Szecskay András ügyvéd a Napi Gazdaság megkeresésére elmondta: a végzés szerint a beperelt nagybányai bejegyzésű Transgold teljes kapacitásának maximum 15 százalékán működtetheti termelését. Erre azért kötelezték, mert a magyar állam kezdeményezte a kapacitás korlátozását mindaddig, amíg a működést nem látja megfelelő mértékben kockázatmentesnek. Amennyiben a cég nem hajtja végre a magyar bíróság döntését, a román–magyar jogsegély egyezmény alapján a román igazságügyi minisztériumnak kell kikényszerítenie a jogkövető magatartást. Ez ügyben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a román szakhatósággal.
Májai László, a bányavállalat romániai ügyvédje korántsem látja ennyire egyértelműnek a helyzetet. Az erdélyi Krónika című napilapnak adott beszámolója szerint ugyanis az ideiglenes bírósági végzés mindössze arról döntött tegnap, hogy a Transgold 15 százalékkal nem növelheti ipari termelésének kapacitását. A társaság üzemének és zagytározójának 2,5 millió köbméter színesfém kitermelésére van engedélye, amit 2007-ig a vállalat nem is akart módosíttatni.
