Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly 46 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz a gépjárművek után fizetett súlyadóból – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumtól. A költségvetési törvény szerint ez az összeg teljes egészében a településeket illeti, ám e jövedelem szabadon felhasználható, vagyis az önkormányzatok nem kötelezettek arra, hogy a hozzájuk befolyt pénzt a területükön lévő, s a fennhatóságuk alá tartozó utak állapotának megőrzésére, fejlesztésére fordítsák. Dercze Tamás, a budapesti IV. kerületi önkormányzat polgármestere lapunknak elmondta: a kerület súlyadóbevétele 300 millió forint volt az elmúlt évben, s az önkormányzati utakon található 800–1000 kátyú eltüntetésére 50–70 millió forintot fordítanak. Egy négyzetméter kátyú betömése átlagosan kétezer forintba kerül. (A IV. kerületben lévő fővárosi tulajdonban lévő utakon körülbelül 1500 kátyút tartanak nyilván.) Hiú ábrándnak nevezte Dercze azt, hogy a súlyadóból befolyt teljes összeget útfenntartásra fordítsák, hiszen a fővárosi forrásmegosztás, illetve az állami források szűkössége miatt ebből kell fedezniük egyéb kiadásokat is. Az elmúlt nyolc évben 1800 új feladatot kaptak az önkormányzatok, ám az ellátásukhoz szükséges pénznek csak a 60 százalékát állja az állam.
Dercze szerint egyébként a kátyúzás semmire sem megoldás, alapjaitól kezdve új utak építésére lenne szükség – mint ahogyan azt Bukarestben tették –, hiszen még a kilencvenes évek elején épült utak sem tudnak „megbirkózni” a megnövekedett tengelyterheléssel. A kátyúk megszüntetése során is alkalmazott közbeszerzési eljárás sem az ideális ezen probléma megoldására, mivel ez nem a kiváló minőséget, hanem az alacsony árt preferálja – tette hozzá Dercze.
Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere arról számolt be, hogy az önkormányzathoz súlyadó címen tavaly 1,04 milliárd forint folyt be, ám a város útjainak fenntartására, építésére több mint 2,45 milliárd forintot fordítottak. Ebbe tehát „besegített” az iparűzésiadó-bevétel, illetve az önkormányzathoz egyéb címen – például ingatlan bérbeadásából – befolyó összeg is. Debrecen tavaly az említett összegből fenntartásra – például kátyúzásra, földutak, járdák javítására, útburkolatfestésre – összességében 490 millió forintot költött, emellett egy a város közlekedése szempontjából kiemelkedőnek tekinthető út teljes rekonstrukciójára 899 milliót. A lakossági hozzájárulással épült utakra 850 millió forintot fordítottak. Az előirányzat szerint az idén 1,06 milliárd forint súlyadóbevételre számít Debrecen. A város idén 187 millió forintból igyekszik eltüntetni a kátyúkat, ám miután ezek tüneti kezelések, az önkormányzat ennél maradandóbb megoldást szeretne elérni ezeken az útszakaszokon is, vagyis teljes útrehabilitációt akar megvalósítani, amire saját keretéből 200 millió forintot szán. Ez egészülhetne ki további 200 millió forint állami pályázati pénzzel.
