Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk értesülése szerint elkészült a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. privatizációjával kapcsolatos tanácsadói javaslat. Az anyagot az ÁPV Rt. most értékeli, így az még nem került a vagyonkezelő igazgatósága elé. A privatizációs pályázat elindításáról, a tender ütemezéséről, technikájáról ezért egyelőre nem születhetett döntés, sőt a mindezeket megelőlegező kormánydöntésre sem került még sor. Jelenleg tehát csak annyi biztos, hogy az ÁPV Rt. még az idén túlad a Budapest Airporton, mivel az ezzel kapcsolatos 100 milliárd forint körüli bevétel szerepel a társaság idei tervében.
Eközben a cégek egymás után jelentik be érdeklődésüket a társaság iránt. Tegnap például a bécsi repülőteret működtető Flughafen Wien AG szóvivője nyilatkozott így az APA hírügynökségnek. Ezt megelőzően a londoni Heathrow légikikötőt üzemeltető cég, a BAA kereste meg a privatizációs szervezetet (NAPI Gazdaság, 2005. április 25., 5. oldal). Mellettük a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Rt. érdeklődését is felkeltette a Budapest Airport. A fentieken túl érdeklődik még a jelenleg évi 6,5 millió utast kiszolgáló Budapest Airport iránt a német Fraport, a dán KSL és két spanyol cég is, a Magyar Hírlap pedig úgy tudja, hogy a Macquaire-csoport is beszállna a repülőteret üzemeltető cégbe. Úgy tűnik tehát, hogy elvi érdeklődőben nincs hiány, a cégek elszántságát azonban majd csak a pályázat kiírásakor lehet megítélni.
Azt, hogy a Budapest Airportért remélt 100 milliárd forint reális-e, majd a piac dönti el. A brit BAA vezetői szerint Ferihegy nagy értéke, hogy két kifutópályával rendelkezik, ahogyan a Heathrow, amelyen évente 67 millió utas fordul meg, míg egy másik londoni repülőtéren, a Stansteden 21 millióan – azt itt közlekedő gépeket egy kifutópálya szolgálja ki. Ugyanakkor lehűtheti az állam bevételi várakozásait az a körülmény, hogy 2001. szeptember 11. után a világban egy repülőtér-privatizációs hullám indult el, s az angliai Luton mellett a brüsszeli, a prágai, a pozsonyi, egy párizsi, hongkongi, sőt még egy indiai légikikötő privatizációja is felmerült, miközben az üzemeltetésre vállalkozó tőkeerős cégek száma véges.
