Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európa egyik legnagyobb repülőterét, a londoni Heathrow-ot is üzemeltető társaság, a tőzsdén jegyzett BAA érdeklődik a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációja iránt. Miután az értékesítés körülményei egyelőre nem ismertek, csak elvi álláspontját tudta megfogalmazni Andrew Jurenko, a BAA International Plc. ügyvezető igazgatója, aki versenytársként számos szakmai és néhány pénzügyi befektető érdeklődésére is számít. (A lehetséges aspiránsok között tartják számon a koppenhágai, a frankfurti repülőterek működtetőit is). A BAA vezetői szerint a BA munkavállalói számára és a magyar tőzsdének is előnyős és vonzó lenne, ha a stratégiai értékesítés egy jövőbeni tőzsdei bevezetés követelményét is magában foglalná.
A BA pénzügyi befektetőnek történő értékesítését azért nem tartaná szerencsésnek az ügyvezető, mert e cégek rövid távon gondolkodnak, egy-egy repülőtéri fejlesztés viszont hosszabb idő alatt térül meg. Jurenko szerint ezért lenne fontos, ha a koncessziós időszak minél hosszabb lenne. (A BBA Ausztráliában például 99 éves bérleti jogot szerzett). Az elmúlt 17 évben a BAA több mint 8 milliárd fontot fordított repülőtereinek fejlesztésére és további 8 milliárdot irányzott elő a következő évtized fejlesztéseire. A teljes tervezett beruházási összegből a legnagyobb részt, 4 milliárd fontot a heathrow-i ötös terminál jelenleg zajló beruházása igényli, amelyet Európa egyik legnagyobb építőipari fejlesztéseként tartanak nyilván. A terminálépület öt szintjén összesen 50 futballpálya férne el. (A tervezéstől az építkezések befejezéséig húsz év telik el). Az ötös terminál évente 30 millió utast szolgál ki, az új terminál elkészülte után, 2008-tól a Heathrow éves kapacitása majdnem eléri a százmilliót. (A BAA Angliában hét, a világ más pontjain – Olaszországban, Ausztráliában, az Egyesült Állomokban – pedig további repülőtereket működtet, köztük vannak egymillió és a hatvanmillió utast kiszolgáló létesítmények. A teminálokon évente összesen több mint 200 millió utas fordul meg. A Ferihegyi repülőtér forgalma napjainkban évente 6,5 millió utas). Mindeközben a BAA a cargotevékenységet is jelentősen fejlesztette. A társaság 2001-ben adta át a Stansted repülőtéren 35 millió font költséggel épült cargoraktárbázisát, amelyet kizárólag a FedExpress bérel és használ. A BBA mindezen beruházásokat saját forrásból, költségvetési pénzek igénybevétele nélkül valósítja meg. Mindezek ellenére a BAA számára nem jelentene pénzügyi nehézséget a BA Rt. megszerzése – a magyar lapok szerint az állam legalább 100 milliárd forintot szeretne kapni a BA részvényeiért –, a londoni cég ugyanis most is rendelkezik szabad pénzeszközzel, s hitelkeretét sem használta ki teljes egészében. A BAA éves konszolidált bevétele 2 milliárd font, nyeresége pedig 500 millió font. Jurenko ugyan tudja, hogy a BA és a kormány egy ideje tervezi egy újabb terminál építését Ferihegyen, ám azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy cége milyen fejlesztéseket látna indokoltnak Budapesten. Az említett kétmilliárd fontos bevétel fele a légi közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokból származik, amely a BAA 1987-es privatizációja óta reálértékben 13 százalékkal csökkent, s a cég illetékei a világ vezető légikikötői közül a legalacsonyabbak közé tartoznak. A bevételek másik fele a kereskedelmi tevékenységekből származik. Heathrow legalább annyira emlékeztet egy repülőtérre, mint egy nagy bevásárlóközpontra, ahol az üzletek bérleti jogát az igények változásának követése érdekében 3–5 évre adják ki, s a bérlők bevételük arányában fizetnek az üzemeltetőnek. A repülőtér szolgáltatási színvonalának fenntartásában azért is érdekelt a BAA, mert amennyiben nem tenne eleget az ellenőrző hatósággal közösen megállapított elvárásoknak, úgy a légi közlekedéssel kapcsolatos bevételinek 2-3 százalékát lenne kénytelen „büntetésként” kifizetni.
