Tavaly a magyar vegyipar sem húzhatta ki magát az általános világgazdasági fejlemények alól. A legmeghatározóbb változás az volt, hogy az év során a világ gazdaságilag fejlett térségeiben mérséklődött a növekedés üteme. Ennek egyik oka, hogy a konjunkturális hullám nem vált globális jellegűvé, ráadásul az Európai Unióban nagy késéssel és csak csekély mértékben jelentkeztek a kedvező gazdasági hatások – nyilatkozta lapunknak Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója.
A beérkezett adatok szerint 2004-ben a magyar vegyipar teljesítménye jelentősen javult, bruttó termelési értéke az előző évhez viszonyítva összehasonlító áron 7,6 százalékkal bővült, s így az elmúlt évben az ipari termelés 14 százalékát, ezen belül a feldolgozóiparénak a 15,6 százalékát adta az ágazat. A folyó áron mért termelési érték 2182 milliárd forint, azaz mintegy 8,7 milliárd euró volt. Hasonló mértékű, 6,8 százalékos növekedést mutat az értékesítés is, amely döntően a 10,5 százalékos exportbővülés eredménye, de a 2003-as évhez képest a belföldi értékesítés is emelkedett 3,7 százalékkal.
A termelés változása az egyes szakágazatoknál igen jelentős eltérést mutat. A műtrágyagyártás – évek óta először – kiugróan magas, 42,6 százalékos fejlődést mutatott, a kulcságazatnak számító gyógyszergyártás 8,1 százalékkal, a háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek előállítása 6 százalékkal növekedett. Nagymértékben csökkent ugyanakkor a vegyi szálak, a szerves vegyi anyagok, illetve a növényvédő szerek előállítása – mondta Budai Iván. Az évek óta kiemelkedő teljesítményt nyújtó műanyagalapanyag-gyártás bővülése továbbra is meghatározó, termelési értéke összehasonlító áron 5,6 százalékkal emelkedett.
A szektor exportja – a világ vegyiparában tapasztalható kedvezőtlen folyamatok ellenére – magas, 11,1 százalékos növekedést mutatott. Ennek fényében aligha meglepő, hogy a már eddig is exportorientált vegyipar az előállított termékek csaknem felét, 48 százalékát a külpiacon értékesítette. A vegyipari vállalatok vegyianyag- és vegyitermék-kivitelének közel 64 százaléka a kibővült Európai Unióba került. (A behozatalnál ez az arány meghaladja a 81 százalékot.) Az elmúlt évben a kivitel teljes értéke meghaladta a 4,3 milliárd eurót, a vegyipari anyagok és termékek behozatala viszont 5,9 milliárd euró volt.
Budai Iván szerint az ágazatban folytatódott az évek óta tartó létszámcsökkenés, idén ez 1,5 százalékos „lemorzsolódást” jelentett. A teljes vegyipar 2004-ben az iparban dolgozók 9,6 százalékát – közel 76 ezer fő – foglalkoztatta. Az igazgató hozzátette, az új technológiák bevezetése miatt hosszabb ideig nem is lehet a dolgozói létszám növekedésére számítani. A vegyipari átlagkereset egyébként tavaly 9 százalékkal emelkedett, ez közel azonos a versenyszféra átlagosan 9,3 százalékos bérnövekedésével. A vegyiparban dolgozók bruttó 196 ezer forintos átlagkeresete – az ipar egyes ágazataihoz mérve, illetve a nemzetgazdaság egészét is tekintve – magasnak mondható.
Az ágazat egészét nézve a beruházások terén nem lehet ok panaszra, hiszen az elmúlt évben a vegyipari beruházások értéke 325 milliárd forint (1,291 milliárd euró) volt, amely az iparban végrehajtott beruházások 36 százalékát jelentette. A fejlesztések döntően a műanyagalapanyag-gyártásban, a BorsodChemnél (TDI-, PVC- és vinilklorid-kapacitás bővítés) és a TVK-nál (petrolkémiai fejlesztési projekt) valósultak meg, míg további befektetések a gyógyszeripar, a műtrágyagyártás, a kőolaj-, illetve a műanyag-feldolgozás területén történtek. Budai Iván az idei évet illetően nem kívánt konkrét becslésekbe bocsátkozni, annyit azonban megjegyzett, hogy a világgazdasági prognózisok alapján a szektor termelésbővülése szerényebb mértékű lesz, mint 2003-ban.
