Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A MÁV Rt. saját jogértelmezésére hivatkozva rendre megzavarja a magán-vasúttársaságok működését – állítják az alternatív vasúti cégek. Néhány hete a Magyar Magánvasút Rt., most pedig a Floyd Kft. tevékenységét hátráltatja a MÁV. A Floyd egy nemzetközi konténervonatot szervezett, amely Hegyeshalomnál átlépve a határt gond nélkül eljuthat Soroksárig. Innen azonban már nehezebb az útja a környéken található BILK kombiterminálba, a MÁV szerint ugyanis Soroksártól csak akkor juthatna be a Floyd szerelvénye a kombiterminál területére, ha a magánvasút a MÁV árufuvarozási üzletágával szerződne.
Bogdán András, a Floyd ügyvezetője szerint cégének van éves pályahasználati szerződése a MÁV pályavasúti üzletágával, s ez, valamint a tulajdonos BILK Kombiterminál Rt.-vel kötendő megállapodás alapján a Floyd bejuthatna a BILK területére. A MÁV viszont úgy gondolja, hogy a Floydnak ehhez a cég árufuvarozási üzletágával kellene megállapodnia, s e társaság díjszabása alapján állíthatná be szerelvényeit a BILK területére. A Floyd ezt azért sem tarja elfogadhatónak, mert az árufuvarozási üzletág maga is a Floyd konkurenciája, s így olyan díjat állapít meg (jelen esetben vagononként 40 eurót), amellyel ellehetetleníti a magán-vasúttársaságokat – mondja Bogdán. Az ügyvezető szerint a MÁV árufuvarozási üzletága visszaél erőfölényével, s ezért a Floyd a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult.
Az iparvágányok helyzetét a közforgalmú vasutakra vonatkozó uniós irányelvek alapján kodifikálni kellett volna a vasúti közlekedésről szóló törvényben, aminek alapján a Magyar Vasúti Hivatalnak kellene döntenie. Sajnálatos módon a jogharmonizáció csúszásával a magyar törvény nem fogalmaz egyértelműen, s az említett hatóság hiányában nincs aki jogbiztonságot adó döntést hozhatna ebben a kérdésben – mondta lapunknak Antal Dániel, a vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos. Egész Közép-Európában problémát jelent az úgynevezett iparvágányok használata. Ezek a vágányok elvileg iparvállalatok saját, belső üzemű ipari vágányai kellene, hogy legyenek. Közép-európai sajátosságként azonban az osztrák, magyar és szlovák vasútvállalatok is saját iparvágányt tartanak. Az, hogy egy vasúttársaság kivonhat-e a közforgalomból vágányokat, jogértelmezési kérdés, annyi azonban bizonyos, hogy ezzel nem szabad a közforgalmú pályaudvarok használatát ellehetetleníteni.
„Vasútszabályozásért felelős miniszteri biztosként azt javaslom a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy tulajdonosi jogkörében hozzon olyan határozatot, amely a MÁV számára előírja – igaz, még törvényi garancia nélkül – a vonatkozó uniós irányelv alkalmazását. A közösségi jogszabály ugyanis felette áll a magyar törvénynek és a MÁV belső rendelkezéseinek is. Napokon belül olyan megoldást készítek elő a miniszter úr számára, amely a korábbi záhonyi és a jelenlegi BILK-beli problémákra is megnyugtató döntést hozhat. Garantálom, hogy az új, koordinálásommal készülő jogszabály a kérdést feketén-fehéren szabályozza majd. Az osztrák hatósággal együtt egyébként már egy hónapja indítványoztuk, hogy az Európai Bizottság külön is foglalkozzon a problémával és segítsen iránymutatást adni a megfelelő kodifikációhoz. Így reményeim szerint az év végéig ideiglenes, majd bírósági úton is kikényszeríthető végleges megoldást lehet találni a vasúti piacnyitás útjában álló iparvágány-problémára” – mondta Antal Dániel.
