A multinacionális vállalatok idén jelentős befektetéseket hajtanak végre a magyarországi autó- és autóalkatrész-, elektronikaialkatrész-, üveg- és gyógyszeriparban, ezek mellett komoly beruházói érdeklődés tapasztalható a vegyiparban – tájékoztatták lapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM). A tárca befektetési osztálya ezeken túl abroncsgyártó beruházók érkezésére is számít.
A feldolgozóipari befektetések mellett több új regionális szolgáltató központ betelepülésére is számítani lehet. Amennyiben a várakozások megalapozottak lesznek, ezek a beruházások – amelyek közül egyébként több már elindult – összesen több mint 12 ezer új munkahely létrejöttével járhatnak. A GKM jelenleg 12 nagyvállalattal tárgyal: a leendő betelepülők többsége feldolgozóipari cég (ebben a szegmensben a munkavállalók túlnyomó többsége szakmunkás és betanított munkás, itt a felsőfokú végzettségűek aránya csak 10-15 százalék körül mozog).
A GKM szerint az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelkedő az érdeklődés a közép-dunántúli régió, azon belül is Komárom-Esztergom megye iránt, de egyre több beruházás érkezik az észak-magyarországi régióba is. A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a multinacionális vállalatok inkább a fejlettebb nyugati országrészt választják székhelyül, s ebben aligha lesz változás. Ennek okai a kedvezőbb – rövidebb – logisztikai útvonalban, illetve az infrastrukturális adottságokban keresendők.
A Dunántúlon azonban vannak olyan területek, amelyek munkapiaci helyzete már egyáltalán nem indokolná az ekkora volumenű befektetéseket. A Suzuki és a Nokia komáromi, illetve esztergomi gyárai például most is több száz szlovák állampolgárt foglalkoztatnak, mivel a térségben nincs elég magyar munkaerő. Jóllehet, a megyében február végén több mint tízezer ember volt munka nélkül, a munkanélküliség meghaladta a 7 százalékot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mind a tízezer ember megjelenik majd a multinacionális vállalatok által hirdetett állásinterjúkon: a munkaügyi központ szerint sem szakmunkások, sem képzettség nélküliek nem keresnek munkát a térségben – mondta lapunknak Juhos Andrea, a DMB Hungary ügyvezetője. A regisztrált munkanélküliek egy része tartós munkanélküli, aki már nem szándékozik munkát keresni.
Ha a multik Nyugat-Magyarországot választják székhelyül, az ország másik felében élők nem sokat profitálnak a munkahelyteremtésekből. A magyar munkavállalók nem könnyen váltanak lakóhelyet munka reményében, alacsony a mobilitás. Kelet-Magyarországon ráadásul nehezen lehet a lakásokat, házakat értékesíteni, miközben a dunántúli árak magasabbak. Általában még az ingázás is nehézségeket jelent, többek között a rossz közlekedési feltételek miatt. (Még az Észak-Magyarországra települő vállalatoknak is minden bizonnyal gondoskodniuk kell majd a dolgozóik szállításáról.) Mindezeket figyelembe véve nem nagy esély van arra, hogy a rosszabb munkaügyi helyzetben lévő megyék lakóit foglalkoztatják majd Komárom és Esztergom környékén. Így minden bizonnyal folytatódik az a tendencia, hogy a Nyugat-Magyarországra települő vállalatok egyre nagyobb számban foglalkoztatnak külföldi – elsősorban szlovák – munkaerőt.
Bodolóczki Linda