Információnk szerint a Magyar Bankszövetség kezdeményezésére 2006-tól az OBA díjpolitikáját úgy alakítaná az igazgatótanács, hogy a bankoknak ne kelljen díjat fizetniük. A kezdeményezés legfőbb oka persze a banki többletadó, amely 2005–2006 folyamán terheli a hitelintézeteket 30–30 milliárd forinttal. Az OBA-nak fizetett díj ma már nem túl jelentős, mindössze a törvényben előírt maximális 2 ezrelékes díjfizetési szint tizede, vagyis az átlagos díjkulcs 0,21 ezrelék, míg 2003-előtt (bár többször változott) 0,59 ezrelék volt. Így a bankok 2002-ben még 3,1 milliárdot fizettek be, 2003-ban már csak 1,2 milliárdot, tavaly pedig megközelítőleg 1,5 milliárdot.
A díjfizetés eltörlésének legnagyobb nyertese az OTP Bank (beleértve az OTP Lakás-takarékpénztárat és a Merkantil Bankot is) lenne, amely mintegy félmilliárdot spórolna meg ezen a tételen, de 150–200 milliót nyerne az Erste Bank és a K&H Bank is. A Raiffeisen, a CIB, a Budapest Bank, a HVB Bank, az MKB (amelyek egyre aktívabb betétgyűjtők) is több tíz milliót spórolnának.
A díjfizetés eltörlése mellett a bankárok véleménye szerint több érv is szól, így például az, hogy az OBA-ban az elmúlt 11 éves működés során felhalmozódott 50 milliárd forint, a bankrendszer stabilitása és a jelenlegi törvényi előírások egyaránt biztosítják, hogy díjfizetés nélkül is megfelelően működjön a betétvédelem. Szakmai elvárás, hogy az elméletileg védett banki betétállományhoz képest a betétbiztosító vagyona (fedezettségi mutató) 1-1,5 százalék legyen, ám ezt a mára összegyűlt 50 milliárdos vagyon hozama is biztosítja. Értesüléseink szerint felmerült, hogy a hitelintézeti törvénybe is bekerülhetne: ha a fedezettségi mutató 1 százalék alá esik, a bankoknak fizetniük kellene. A bankokat persze továbbra is törvény kötelezné: bankcsőd esetén, ha szükséges, rendkívüli befizetéssel kell segíteniük az OBA-t.
Módosítások a betétbiztosító vagyonának kezelésénél is elképzelhetőek. Az OBA jelenleg két vagyonkezelőt foglalkoztat a korábbi három helyett. A pénz hozama viszont a 2002-ben még 3,2 milliárd, a következő évben azonban már csak 0,7 milliárd forint volt. Felmerült, hogy ezentúl az „értékőrzést” jegybanki betételhelyezéssel biztosítsák. A kéthetes betét most 9,5 százalékkal számolva (ennyit kapnak a bankok is a kötelező tartalékráta után) 4-5 milliárd forint közötti kamateredményt hozna, ami az előző adatok tükrében igen meggyőző szám.
