Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első teljes üzleti év lezárása után 15,5 milliárd forint tőkebefektetésről adhat számot a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) a fejlesztési tőkebefektetési program kapcsán – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Tzvetkov Julián a hitelintézet befektetési igazgatóságának ügyvezetője. Tavaly az igazgatóság mintegy 170 vállalatot vizsgált meg, azaz ennyi jutott a befogadási stádiumba, az igényelt tőke pedig összesen 98 milliárd forintot tett ki. A vállalatoknak azonban csak 8-9 százaléka felelt meg a követelményeknek; a benyújtott igénylések mintegy felénél nem volt megfelelő a projekt, míg több ügylet a tárgyalások során hiúsult meg, részben a bank, részben a vállalatok döntései alapján. (A befogadott igények alapján a sikeres beruházások jellemző európai iparági aránya 4–10 százalék között mozog.)
A végül is 15 sikeresen zárult ügylet zömében a kis- és középvállalkozások közül került ki, míg akadt néhány egyedi, nagyobb tranzakció is, mivel a bank üzletpolitikája erre is lehetőséget ad. Ilyen volt a Transelektro befektetése is. A 2005-ös évre megközelítőleg a tavalyihoz hasonló mennyiségű tőkeemelési kérelem elbírálását tervezik, így a szerződések várható száma és a tőkekihelyezés összege is e körül alakulhat.
Az MFB Rt. tőkeprogramjára összesen mintegy 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ám kérdés, hogy ilyen jelentős összeg a magyar kkv-szféra jelenlegi fejlettségi szintjén egyáltalán elkölthető-e. A tőkebefektetések szabályai ugyanis kifinomultabbak, szigorúbbak, mint a hitelezési kritériumok, s azon cégek közül, amelyek teljesen hitelképesek, csak nagyon kevés felel meg a tőkebefektetési elvárásoknak.
A még 2003 nyarán meghirdetett „kkv-fejlesztési tőkebefektetési program” keretében az MFB cégenként legkevesebb 50 millió (200 ezer euró), legfeljebb 500 millió forintot (2 millió euró) fektet be és maximum 49 százalékos részesedést hajlandó szerezni olyan többségi magántulajdonú kft.-kben és rt.-kben, amelyeknek 250 főnél kevesebb dolgozójuk, 4 milliárdnál kevesebb árbevételük és 2,7 milliárdot meg nem haladó mérlegfőösszegük van. Ezzel egyébként olyan kockázati tőkebefektetési szegmensben jelent meg az MFB, amely a nagyobb kockázati alapoknak általában túl kicsi üzletméretet jelent. A megtérülési elvárás a kkv-program alapján maximálisan 6 százalékos reálhozamot ír elő, ami drágább a hiteleknél, de némileg olcsóbb, mint a kockázati tőkebefektetések. Az MFB Rt. mérsékelt hozamelvárása azzal magyarázható, hogy a bank viszonylag kis kockázatot vállal, ezért a befektetett tőke is viszonylag alacsony – mondta Tzvetkov Julián.
Az 5–12 éves befektetési idő leteltével a –ank a kiszállás esetében több utat választhat. Elsősorban egy opciós konstrukción keresztül a tulajdonosok vásárolhatják vissza az MFB-tulajdonrészt, de lehetséges a piaci értékesítés, a tőzsdei bevezetés vagy a tőke hitellé alakítása is. Az tőkeprogramjában a bukási arányt egy számjegyűre szeretnék kihozni. A bank ezt részletes befektetés-előkészítési folyamattal alapozza meg – nyilatkozta lapunknak az ügyvezető.
