Az előzetes számítások szerint az Európai Unió jelenlegi tagállamainak évi villamosenergia-termelése a mostani mintegy háromezer terawattóráról 2030-ig 4,2-4,3 ezer terawattórára emelkedhet – áll a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) World Energy Outlook 2004 kiadványában, amely a Mavir Rt. honlapján olvasható. A termelésnövekedés leginkább a megújuló energiaforrások és a földgáz területén lesz számottevő, míg az atomenergia és az olaj alapú erőművek vélhetően visszaszorulnak. Hasonlóak az arányok az erőművek teljesítőképességében is. Itt 2030-ra a földgázas erőművek jelenlegi, mintegy 150 gigawattos összteljesítménye 350-380 gigawattra nő az unióban, s viszonylag komoly növekedés várható a megújulók felhasználásának területén is. Az alternatív energiaforrások erőművi alkalmazása ma még alacsony szinten van a EU-ban, alig 50 gigawatt, ám az IEA szerint ez néhány évtized múlva akár 250 gigawattra is bővülhet. A megújulókon belül a fejlődés legnagyobb mértékben a szélenergia területén valósul meg, ezt követi a biomassza-felhasználás, a napenergia és az ár-apály erőművek elterjedése.
A gazdasági fejlődéssel együtt növekvő energiafelhasználás magával húzza a szén-dioxid-kibocsátást is. Az IEA felmérése szerint a mostani, évi 3,7 milliárd tonnás szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig elérheti a 4,5 milliárd tonnát. A legnagyobb kibocsátók jelenleg az erőművek és a fűtőművek, ám ezen ágazatokat szorosan követi a közlekedés. Utóbbi növekedése az elkövetkezendő évtizedekben meghaladja az erőművek kibocsátásnövekedését is.
Bakonyi Attila