Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vigh György Zsolt
Az idén a jelzálogbankárok abban reménykednek, hogy a bruttó hitelállomány-növekedés, vagyis az új hitelszerződések értéke mintegy 400 milliárd forintra rúg majd. A piac lassulására a kereskedelmi bankok sem számítanak. Az Erste Bankban egyenesen felfutással kalkulálnak, miközben úgy vélik, újra sikertermék lehet a forinthitel. A piacon egyébként 2005 lehet az első olyan év, amikor normális környezetről beszélhetünk (korábban a szabályozási változások rángatták a piacot). Kérdés azonban, hogy ez melyik bankra miként hat majd, hiszen az új üzletkötések mellett más tényezőkkel is számolni kell.
A jelzálogbankoknál a hitelállomány minden évben csökken a törlesztésekkel. Ez a természetes „lemorzsolódás” a három pénzintézetnél (OTP Jelzálogbank, Földhitel- és Jelzálogbank, HVB Jelzálogbank) már most is mintegy 65-70 milliárd forintra rúg. A tőketörlesztés az OTP Jelzálogbanknál évi 40-45 milliárd forinttal csökkenti a mérlegben szereplő hitelállományt, míg az FHB-nél megközelítőleg 18 milliárddal. Ez az úgynevezett állományamortizálódás azt jelenti, hogy a bankoknak legalább ennyi új hitelt kell kiadniuk ahhoz, hogy szinten maradjanak. Az OTP-csoport lakáshitel-állománya idén várhatóan 250 milliárd forinttal növekszik ugyan, de a hitelállomány-amortizáció miatt a mérlegben akkor is csak 200 milliárdos növekedést lehet majd látni.
Jövőre az OTP-csoport jelzálogbankja (OTPJ) már megkezdi a devizahitelek refinanszírozását is – tudta meg lapunk –, s mert az anyabankja egyébként is ellátja kölcsönökkel, a növekedés az OTPJ számára nem kérdéses. A jelenlegi piaci arányokat tekintve reális, hogy az OTP-csoport söpörjön be a 400 milliárdból 250-et (ez a piac 62,5 százalékát jelentené), míg a fennmaradó részen a bankszektor tucatnyi szereplője osztozik. Az OTPJ 770 milliárdos hitelállománnyal fejezte be az évet, míg 2003-ban 604 milliárd volt ugyanez a mutató. Vagyis a nettó növekedés 166 milliárd, ám ehhez még hozzá kell adni a 40–45 milliárdos amortizációt, s máris kijön, hogy a bruttó hitelállomány növekedése 206–211 milliárd forintot tett ki.
A HVBJ esetében szintén segít az anyabanki háttér, s mert viszonylag kisebb bankról van szó idén a tervezett jelentős, 25–30 százalékos bővülés reálisnak látszik. Az elmúlt évben a hitelállomány 43 százalékkal nőtt, ami messze a bankrendszer növekedési átlagán felüli.
Ugyanakkor az FHB-nak egyre kevesebb hitelt adnak át refinanszírozásra a kereskedelmi bankok. Tavaly megközelítőleg 400 milliárdos „készlettel” fejezte be az évet, míg 2003-ban ez még csak 300 milliárd volt, vagyis a nettó növekedés 100, a bruttó növekmény 120 milliárd, ami rendkívül jó. A jelzálogbankok által tervezett idei 400 milliárdos össznövekedésből így legalább 130 milliárdot kellene hoznia az FHB-nak, amit csökkentve a amortizációval még mindig 110 milliárd körüli nettó állománynövekedéssel lehet számolni. Ugyanakkor az FHB-nek ezt nehéz lesz elérnie, mert míg az elmúlt évben hatott a lakáshitelezésben a 2003-ról áthúzódó felfutás, addig 2005-ben hasonlóval már nem lehet számolni. Sőt a bankrendszerben egyre terjed a devizahitelezés, az ügyfelek is azt keresik, a bankok is azt reklámozzák, s a kereskedelmi bankok ezeket és a kiegészítő kamattámogatású forinthiteleket is saját forrásból finanszírozzák, mert úgy nagyobb rajta a kamatmarzsuk. Bár az FHB is tervezi a devizahitelek refinanszírozásának megkezdését, sőt erre már megállapodása is van, kérdés, hogy ezt valóban tömegesen igénybe veszik-e a bankok.
Ha a devizahitelezés a 2004. évi szinten marad, akkor az éves átlagban legalább a hitelállomány-növekedés 50-60 százalékát elviszi; tavaly mintegy százharminc–százötven milliárd forint között volt a bővülés, s ebből egyetlen fillért sem refinanszíroztak a jelzálogbankok. Egyébként a jelzálogbankok számára bőven van tartalék, hiszen a bankrendszerben most is több száz milliárd forint még nem refinanszírozott, forint alapú jelzáloghitel van, csak meg kellene győzni a kereskedelmi bankokat arról, hogy azt is adják át a jelzálogbankoknak.
Offenzívában az OTP Bank
Egyre több helyen látható az OTP Bank svájci frank alapú lakáshiteleinek meggyőző reklámja, amely 2,48 százalékon kínálja a legnagyobb hazai bank hitelét. Az eddig a devizahitelezésben konzervatívabb hozzáállást tanúsító OTP ha lendületbe jön, versenyképes árazásával várhatóan ebben a szegmensben is letarolja a piacot.
