Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelzálogpiac 2002–2003-as ugrásszerű növekedése, majd az idén a devizahitelre átálló piac visszavetette a lakástakarékok hitelezési tevékenységét. A lakosság inkább jelzáloghitelt vett fel, semmint a kisebb összegű, rövidebb idő alatt visszafizetendő és semmivel sem jobb kamatú lakástakarék-hitelt. A Fundamenta hitelállománya így idén 10,1 milliárd forintra, a hitelszerződések száma 33 ezerre nőtt, ezenfelül 2 ezer áthidaló hitelt is nyújtott. Az OTP Ltp.-nél a hitelállomány 8 milliárd forint (tavaly ugyanez 8,7 milliárd forintot tett ki), az ügyfelek száma pedig 30,7 ezer volt. Ez a folyamat persze hátrányos a lakástakarékoknak, mert eredményük fő forrása lehetne a hitelek kamatbevétele, ha az állomány lényegesen nagyobb volna. Hitelfelvétel helyett azonban jellemzőbb, hogy az ügyfelek tízezrével kérik vissza a lejáró szerződésük után járó – állami támogatással és kamattal növelt – betéteket, s megszüntetik lakástakarék-pénztári szerződésüket.
A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Rt. és az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. együttesen mintegy 160 ezer új szerződést kötöttek, ami igen impozáns, ám ebben – főleg az OTP esetében – nagy szerepet játszottak a közműszerződések. A megállapodások 69 százalékát az OTP Ltp. kötötte, a 112 ezer ügylet mintegy 4,8 százalékkal haladja meg a 2003-as számokat. Az ehhez kapcsolódó szerződéses összeg 158 milliárd forint – tájékoztatott az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. –, itt a bővülés 26,7 százalék.
A Fundamenta az idén 15 százalékkal növelte az új kontraktusai számát 2003-hoz képest, az 50 ezer új ügylethez kapcsolódó szerződéses összeg 140 milliárd forint – mondta lapunknak Gergely Károly, a hitelintézet vezérigazgatója. Az utóbbi szám tehát alig marad el az OTP Ltp. mutatójától. Nem is csoda, hogy a Fundamentánál az egy szerződésre jutó összeg 1,4 millióról 2,3 millióra nőtt. (A növekedést az tette lehetővé, hogy az egy megállapodásra igénybe vehető állami támogatás mértéke ugyan nem változott – az még mindig 30 százalék –, de ennek felső határát 36 ezer forintról 72 ezerre növelte a jogalkotó, így nagyobb összegű szerződéseket lehet kötni). A új üzletek megszerzésében tehát csak darabszámban jelentős, értékben nem nagy a Fundamenta lemaradása. Ez azonban még nem változtatott az alapvető erőviszonyokon.
