Nagymértékű leépítést és holdinggá alakítást helyezett kilátásba a legnagyobb hadiipari cégnél a honvédelmi miniszter. Juhász Ferenc egy sajtóbeszélgetés keretében elmondta, hogy a HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-t (HM EI) e célból átvilágítják. A tárca vezetése szerint a belső holding egyes tagjai ugyanis a honvédelmi tevékenységhez nem tartozó dolgokkal is foglalkoznak. (A belső holding azt jelenti, hogy a vezérigazgatóság alatt működő igazgatóságok önálló gazdálkodást folytatnak, bár bizonyos célokra a cég központi költségvetése biztosít forrást.) A miniszter kérdésünkre kijelentette, hogy nem tervezik a vállalat privatizálását. A HM EI a magyar cégeket az árbevételük alapján rangsoroló Figyelő Top 200-as lista 139. helyezettje volt a 2003-as adatok szerint. A HM EI az elmúlt években kibővítette tevékenységét, új üzletágakat hozott létre, s a feladata elsősorban a szakminisztérium és a honvédség kiszolgálása, tényleges hadiipari tevékenységet szűk keresztmetszetben folytat.
A honvédelmi tárca a három másik hadiipari cégét, a HM Armcomot, a HM Arzenált és a HM Currust továbbra is privatizálni szeretné, ám erre ebben a ciklusban már nem kerül sor – mondta Juhász Ferenc. A cégeket azonban csak részlegesen adnák el, a részvények 50 százalékát plusz egy szavazatot megtartva – hivatkozva a hadiipari kapacitás fenntartásának szükségességére. Arra, hogy ilyen feltételek mellett miként lehetséges a magánosítás – kifejezetten szakmai befektetők bevonásával – vizsgálatot folytat le a tárca – tájékoztatott Juhász. Hozzátette: ezek a cégek nagyrészt a minisztérium megrendeléseitől függnek, árbevételük 70-80 százaléka a tárcától származik, s a hazai megrendelések csökkenésére lehet számítani. A szakmai befektetők a civil megrendelések erősödését hozhatnák a miniszter szerint. Azt a korábbi elképzelést, hogy a négy társaságot egyetlen vállalatba olvasszák össze, teljesen elvetette a minisztérium.
Nagy kérdés azonban, hogy olyan feltételek mellett, mint a honvédelmi megrendelések csökkenése, a civil megrendelések erőltetése, az igen kicsi, nemzetközi léptékben jelentéktelen cégméret és a kizárólag kisebbségi tulajdonlás, lehet-e komoly szakmai befektetőt találni. A társaságok privatizációjának terve nem új keletű. Szakértők korábbi vélekedése szerint az állami tulajdonú hadiipari cégek eladását éppen az akadályozta meg, hogy a külföldi befektetők nem szerezhettek többséget ezekben a cégekben (NAPI Gazdaság, 2001. október 19., 7. oldal).
