– A vállalatnak az elmúlt években nem úgy ment, mint ahogy szerették volna, hogy kívánnak ezen változtatni?
– Minden feltétel adott, hogy a Herendi Manufaktúra sikeres, folyamatosan növekvő cég legyen. A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen egy olyan négy elemből álló, 2010-ig szóló megújulási programot fogadtunk el, amely meggyőződésünk szerint ismét növekedési pályára állítja az immár 178 éves múltra visszatekintő társaságot.
– Melyek a program legfontosabb elemei?
– Az értékeinket megtartva szeretnénk igazodni a piaci kihívásokhoz. A következő hat év során mintegy 3,7 milliárd forintot költünk saját erő, illetve pályázati források felhasználásával fejlesztésre. Ebből várhatóan 1,5 milliárd forint jut a marketingmunka, valamint a kereskedelmi hálózat hatékonyságának javítására, bővítésére, míg legalább 1,2 milliárdot házon belül különböző, a gyártási technológiával összefüggő beruházásokra fordítunk. Összességében 2010-ig 80 százalékos hatékonyságjavulással számolunk, amelyben persze nem csupán a fejlesztéseknek lesz majd szerepe. A program részeként 2010-ig – a mai általános gyakorlattal ellentétben – nem létszámleépítésről, hanem 10-12 százalékos létszámbővítésről született döntés.
– Korábban jól ment a vállalatnak. Mikor tört meg a lendület, s mi volt az oka?
– Két alapvető külső körülményre vezethető vissza az elmúlt évek árbevétel- és nyereségcsökkenése. Az egyik a New York elleni terrortámadás, a másik pedig a forint folyamatos erősödése. A terrortámadást követően a luxusipar forgalma szerte a világon csökkent, s ez a tendencia azóta is tart. Ez önmagában évente milliárdos nagyságrendű forgalomcsökkenést okoz számunkra, s legalább ugyanennyit az, hogy még a 90-es évek végén nagyjából 300 forintot kaptunk 1 dollárért, ma ez 200 forint körül van. Tegyük hozzá, a manufaktúra hosszú évek óta termékeinek 25 százalékát az Egyesült Államokban, 10 százalékát Japánban, mintegy 10 százalékát Olaszországban, 25 százalékát pedig a belföldi piacon értékesíti. Ez utóbbi 25 százalékot is érdemes alaposabban elemezni, hiszen a belföldön eladott termékek döntő részét sem magyarok vásárolják, hanem turisták, márpedig az utóbbiak száma és költekezési hajlandósága is jelentősen csökkent az utóbbi években. Mindez váratlanul ért egy olyan céget és egy olyan kollektívát, amelyik a korábbi években, sőt évtizedekben sikerekhez, uram bocsá’ jóléthez szokott.
– Ezek szerint egy takarékossági programot is elkezdenek?
– Fogalmazzunk úgy, hogy racionalizáljuk a költségeket. Az elmúlt hónapok során például felmértük, hogy a társaságnak van egy sor olyan ingatlana, amely nemhogy a termeléshez nem kapcsolódik, de még jóléti célokat sem szolgál. A közelmúltban 60 millió forintért eladtunk egy olyan épületet, amelyet valamikor azért vásároltak, hogy abban szállodát alakítsanak ki. Szeptember elsejétől pedig már nem mi, hanem a helyi önkormányzat működteti az óvodát, amelynek fenntartására évente 40 millió forintot költöttünk. Autót és hasonló eszközöket a jövőben nem vásárolunk, hanem lízingelünk, s kiszervezzük a nem alaptevékenységekhez tartozó belső szolgáltató feladatokat is.
A korábban említett technológiai fejlesztés azt jelenti, hogy egy sor olyan kézi munkát gépesítünk, amit a piac nem fizet meg. Ezek közé tartozik például az anyagmozgatás. A Herendi Porcelánmanufaktúra ma – a világ hasonló porcelánmanufaktúráihoz képest – alulgépesített. Úgy érzem, a dolgozók az elmúlt hónapok során megértették, hogy munkahelyeiket csak akkor tudjuk közösen megőrizni, ha valóban alkalmazkodunk az igényekhez és a hatékonyság kerül a középpontba.
– Nem beszéltünk a kereskedelmi hálózat megújításáról...
– A stratégia végrehajtásaként jelenleg már folyik annak a részletes programnak a kidolgozása, amely várhatóan a jövő év elejére készül el, s választ ad egy sor fontos kérdésre. Az már biztos, hogy a legfontosabb célországokban úgynevezett „zászlós hajókat”, bemutatótermeket hozunk létre, s ezek segítségével alakítjuk ki a hálózatot. Az első ilyen bemutatótermünk a jövő év első felében Budapesten nyílik meg. A jövőben továbbra is olyan kereskedő partnerekkel szeretnénk együttműködni, akik hosszú távon gondolkodnak, és hajlandók befektetni a herendi kereskedelmi hálózatba.
– Tovább bővítik a külföldi üzlethálózatot is?
– Igen, de nem saját üzleteket kívánunk nyitni, elsősorban tőkeerős partnerekkel kívánunk megállapodást kötni. Az Egyesült Államok, Japán és Olaszország mellett fontos célországnak tekintjük Franciaországot, Oroszországot, Kínát és több közel-keleti országot is. Sanghajban például jövőre nyílik egy nagy alapterületű üzletünk.
– Mi lesz a hazai boltok sorsa?
– A most készülő program keretében áttekintjük valamennyi saját üzletünk helyét, működését, forgalmát és kinézetét. Egységes arculatot kívánunk kialakítani. Ami a nem saját tulajdonú boltokat illeti, a jövőben
csak azokkal kötünk szerződést, akik valamennyi általunk támasztott követelménynek megfelelnek, s szakmailag is alkalmasak arra, hogy képviseljék a Herendi márkát.
– Változik-e a termékstruktúra?
– A stratégiánkban célként tűztük ki, hogy tradícióinkat megtartva szolgáljuk ki a 21. századi igényeket. Mindemellett a megújulási program részeként bevezetjük az úgynevezett fehérporcelán-gyártást, ami nem azt jelenti, hogy nem festjük meg a hagyományos termékeinket, hanem egy anyagában és formájában díszített termékcsaládot fejlesztünk ki. Nagy szállodaláncoknak pedig speciális készleteket és nagyobb hőtartó képességgel rendelkező porcelánokat gyártunk majd. A jövőben evőeszközöket és különböző poharakat, valamint készleteinkhez illő kristályokat is forgalmazni kívánunk. Ezeket nem mi gyártjuk, hanem a szakmában már nevet szerzett cégekkel szeretnénk megállapodni egy közös márkanév alatti forgalmazásról.
– Hogyan zárul majd az idei év?
– A forgalmat tekintve úgy tűnik, túljutottunk a mélyponton, hiszen a 2003-as évnél minimum 5 százalékkal magasabb árbevételt várunk. Nyereség 2004-ben a terveknek megfelelően szinte biztos, hogy nem lesz, jövőre viszont már 7 milliárd feletti nettó árbevételt s legalább 300 millió forint körüli nyereséget tervezünk.
