A Magyar Hírlap (MH) megszüntetésének múlt pénteki bejelentése óta tegnap estig két igen komoly – egy külföldi és egy magyarországi – befektető és három újabb jelentkező vizsgálja a megvásárlás feltételeit – mondta a NAPI Gazdaságnak Papp Béla, a Ringier Kiadó Kft. (RK) ügyvezető igazgatója. Valamennyiükkel folyamatosak a tárgyalások, ám legkésőbb pénteken 16 óráig vár az RK, hogy konkrét ajánlatot tegyen valamelyikük. Ebben az esetben november 6. után is megjelenik az MH. Papp a kiadók megnevezésétől ugyan elzárkózott, információnk szerint azonban a külföldi befektető olyan tengerentúli cég, amelynek volt már az itthoni médiapiacon érdekeltsége.
Egyelőre tehát csak az a biztos, hogy – az előzetes ígéret szerint – november 6-án is megjelenik a Magyar Hírlap az RK finanszírozásával. A kiadó egyelőre nem látja biztosítva azokat a jogi – adózási, munkaügyi – és pénzügytechnikai kereteket, amelyek alapján el tudná fogadni az MH szerkesztőségi munkatársainak ajánlatát. Ennek lényege, hogy ez év karácsonyáig az MH munkatársai által létrehozott csoport rendelkezhessen a napilap-kiadási jogokkal azért, hogy addig – saját hatáskörben – befektetőt találjon. Ebben az időszakban az RK-nak kellene vállalnia az üzemeltetési költségeket. Sikeres értékesítés esetén elválna az MH és az RK útja, ellenkező esetben a kiadói jog visszaszállna az eredeti tulajdonosra – foglalta össze lapunknak Szombathy Pál, az MH főszerkesztője, akit a szerkesztőség felhatalmazott érdekeik képviseletére. Megjegyezte még, hogy az ehhez kapcsolódó RK-ajánlatot nem tudták elfogadni, ami arra vonatkozott, hogy – a kiadói jog megtartásával – az RK és az MH képviselői közös tárgyalásokon próbálják eladni a lapot, s egy hónapig a jelenlegi kiadó fedezné a megjelentetés költségeit úgy, hogy a szerkesztőség munkatársai cserébe lemondanak a jövedelmükről. A főszerkesztő hozzátette azt is, hogy a legmegnyugtatóbb mindenki számára az lenne, ha e hét végéig konkrét befektetői ajánlat érkezne.
Az ügyvezető kérdésünkre kifejtette, hogy az MH szerkesztőségének ajánlatát a kiadó nem tartja eléggé alaposnak, kevés benne az olyan kapaszkodó, amely alapján minden szempontból megfelelő jogi kereteket alakíthatnának ki. Hozzátette még, hogy kissé egyoldalú egy éves szinten csaknem egymilliárd forint árbevételt elérő üzletrész jogait – akárcsak időlegesen is – „csak úgy” átadni, miközben a jelenlegi tárgyalásokon arra törekszenek, hogy a lehető legkedvezőbb értékesítést érje el az RK.
Bubrik Gáspár