Az elmúlt évtized második felében jelentősen bővült a magyar festékpiac. Ez a tendencia azonban az utóbbi években már nem érvényesült - a nagyobb építőipari beruházások elmaradoztak, így a kivitelezéshez felhasznált anyagok forgalma is lanyhult. Éppen emiatt élesedik a verseny az itthoni piacon - mondta lapunknak Peter de Groot, az Akzo Nobel Coatings Rt. elnök-igazgatója.
A világ legnagyobb festékgyártója, a 14 milliárd eurós forgalmat produkáló, hetvenezer munkavállalót foglalkoztató Akzo Nobel régóta aktív a magyar piacon. A holland-svéd társaság - amelynek svéd részegységeit még Alfred Nobel alapította - 1990-ben vásárolta meg az egykor a TVK-hoz tartozó tiszaújvárosi festékgyárat. Ez az üzem a hatvanas évektől elsősorban a Szovjetunióba exportálta termékeit. A privatizáció után modernizálták az üzemet, és ma már a magyar piacot szolgálja ki, illetve a közép-kelet-európai régió többi országába exportálja termékeit - mondta de Groot. Hozzátette: működik egy gyáruk Lengyelországban is, amely szintén a térség piacaira termel.
Az Akzo Nobel Magyarországon a második legnagyobb forgalmú vállalat a festékpiacon (legnagyobb riválisuk a Trilak.) Ugyanakkor Peter de Groot hangsúlyozza, hogy az Akzo Nobel növelni kívánja, és az elmúlt időszakban is növelte a piaci részesedését.
A svéd-holland cég nemzetközi szinten a repülőgépek festésétől kezdve az épülethomlokzatok vagy éppen a konyhafalak minőségi bevonásáig számos célra kínál termékeket. Magyarországon piacvezető a favédő szerek és a parkettalakkok területén.
A cég törekvéseivel azonban ellentétesen hatnak az ágazatot súlyosan érintő kormányzati intézkedések. Az elnök-igazgató példaként említette, hogy a festékekre kivetett környezetvédelmi termékdíj egyáltalán nem ösztönzi a vállalatokat a környezetbarát termékek előállítására, illetve arra, hogy csökkentsék termékeik negatív ökológiai hatásait. A termékdíj egyszerű adóként működik - magyarázta de Groot. Bevezetése 5-15 százalékkal növelte a költségeket, illetve az árakat a festékpiacon, ezt részben a gyártóknak, részben a fogyasztóknak kell megfizetniük. A díj bevezetése óta az Akzo Nobel kénytelen volt elbocsátani magyarországi munkatársainak egy részét, így tudta csak kompenzálni a váratlan kiadásokat. Az Akzo Nobel egyébként 260 főt alkalmaz nálunk és több mint 20 millió euró árbevételt realizál.
Az elnök-igazgató szerint ezek az elbocsátások egyáltalán nem voltak örvendetesek, viszont információi szerint az EU-szabályozásnak nem egészen megfelelő magyar termékdíjjogszabály várhatóan a jövőben megváltozik, így lekerül a kormányzati listáról a festékipar „külön adóztatása”. Peter de Groot szerint a díj bevezetése azt mutatja, hogy az ágazat Magyarországon gyenge érdekérvényesítő képességgel bír, a kormányzat ezt használja ki, amikor extraterheket ró az iparág egészére.
Az Akzo Nobel hazai első embere ugyanakkor hangsúlyozta, cége számára rendkívül fontosak a környezetvédelmi intézkedések. Az összes európai uniós jogszabályt figyelembe véve tevékenykednek. Az EU odafigyel arra, mi a véleményük a szakmájukhoz kapcsolódó kérdésekről, hiszen az Akzo Nobel az iparág globális vezető vállalata. Emellett nemcsak a kormányzati szintű szabályozás fontos az Akzónak, Coatings Care néven aktív résztvevője egy spontán iparági szerveződésnek. A kezdeményezés lényege az, hogy tisztább, biztonságosabb és környezetet jobban kímélő festékipar jöjjön létre. Ennek érdekében a dolgozók munkahelyi biztonságától és egészségmegőrzésétől kezdve a környezet szennyezésének minimalizálásán át a fogyasztók minél tudatosabb kiszolgálásáig számos tényezőre ügyelnek a nemzetközi szerveződés tagvállalatai.
Szegő Miklós Iván