A piaci szereplők jelentős részének eddig elkerülte a figyelmét, hogy május 1-jétől 30 napos tartozásnál nem kell késedelmi kamatot fizetni a beszállítóknak. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára szerint nagyon sok vállalkozó eddig sem akarta vagy merte a késedelmi kamatra szóló jogát érvényesíteni, mivel félt, hogy elveszíti megrendelőjét (amely általában a nagyobb társaságok közül kerül ki). A májusi változás azonban, amint átmegy a köztudatba, tovább ronthatja a jelenleg sem túl jó hazai fizetési morált. A számlarendezési idő ugyanis az eddiginél valószínűleg jobban elhúzódik a hasonló súlyú szereplők között (is), a módosítás tehát a körbetartozási állományt hizlalja majd. A kis- és középvállalatoknak (kkv) megoldást jelenthetnek viszont a gyors és könnyen elérhető hitelkonstrukciók. Így a Széchenyi kártya vagy a faktorálás (követelésvásárlás) intézménye ennek megfelelően felértékelődhet.
A Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztérium (GKM) – erősítették meg lapunknak a sajtóosztályon – rövidesen kibővíti a tavaly ősszel indított Lánchíd faktorprogram állami támogatási keretösszegét. A vállalkozók ezzel egyidejűleg több társaságnál kopogtathatnak majd ilyen igényükkel. Dunai Péter elmondta: 28 faktorcég, illetve bank került be a rendszerbe, amelyeknél igényelni lehet a központi segítséget. Sok esetben az jelent gondot, hogy a kis- és középvállalkozások nem ismerik a faktoring lehetőségét, pedig lényegében itt csak a díj, illetve annak állami támogatással csökkentett része jelent plusz terhet, viszont működésük nem kerül veszélybe. Az MKIK főtitkára szerint tudatosítani kell a kkv-knak, hogy megéri ezt igénybe venni.
A jogszabályváltozást a pontos ismeretek hiányában nem kívánták kommentálni a Wienerberger Téglaipari Rt.-nél, azt azonban Bodnár György, a társaság kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy jelenleg is nagy a teher főként az építőipari alvállalkozókon, illetve kereskedőkön. A fizetési morál ugyanis ebben a szegmensben sem jó, a kiszolgáltatottság már az elmúlt évtizedben is jellemző volt, főként a kisebb vállalkozóknál. Bodnár úgy véli, hogy igazán egy hatékony garanciarendszer megteremtése rendezhetné a helyzetet.
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, a szentesi Árpád-Agrár Rt. elnök-vezérigazgatója ugyanakkor – legalábbis a zöldség-gyümölcs szektorban – az összefogásban látja a megoldást. Mint kifejtette: az alkupozíciót az javítaná, ha a termelői értékesítő szervezetek (tészek) nem elaprózódva jelennének meg a piacon. A mintegy 100 tész helyett lehetne csupán régiónként egy (összesen tehát hét). A kereskedőknek ilyen körülmények között jobban érdekükben állna a velük szembeni fizetési fegyelem betartása.
