Csőd fenyegeti a kisebb belföldi építési vállalkozókat

A kisebb hazai építési vállalkozók akár csődbe mehetnek a lakásépítési kereslet csökkenése miatt – állítják a szakemberek. 2003 átlagához képest az év első négy hónapjában ugyanis 75 százalékkal kevesebb új lakást lehetett eladni a piacon – mondta lapunknak Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnökségének tagja. A szövetség vélekedése szerint a tavalyi 35 ezer átadott lakáshoz képest az idén csupán 20–22 ezer lakás átadása várható. Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség (MTSZ) elnöke szerint viszont a tavalyihoz hasonló volumenű újlakás-átadások várhatóak 2004-ben – igaz, a családi házas építkezésekkel és a tavaly már megkezdett beruházásokkal együtt. Bodnár úgy véli, nagyobb csökkenés inkább a kiadott építési engedélyek számában lehet, amely a tavaly mért közel 60 ezerről 30–35 ezerre eshet vissza. Abban Bodnár is egyetértett, hogy a nagyobb tőkeerő nélküli magyarországi építési vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek, és ezen várhatóan az uniós csatlakozás sem segít.
A lakáspiaci boom mára csupán elmék, erről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai is. A jegybank szerint az év harmadik hónapjában a magánszemélyek még a februárinál (az év eleje szezonális okokból mindig rosszabb) is 12,5 milliárd forinttal alacsonyabb lakáshitelösszegre szerződtek. Az előző év azonos időszakához képest a visszaesés meghaladja a 40 százalékot is. A lakáshitel állományát (a már folyósított és még nem törlesztett kölcsönök) vizsgálva azonban a helyzet nem ennyire kedvezőtlen. Egy év alatt ugyanis a kihelyezett lakáshitelek összege 904,3 milliárd forintról 1625,5 milliárdra hízott. Az első negyedévben 2003-hoz képest így is egyértelmű a visszaesés, annak mértéke azonban mindössze 6,7 százalékos. A képet tovább árnyalhatja az év végi jogszabályváltozás (az állami támogatás mérséklése) miatti roham és a bankok új slágerterméke, a devizaalapú kölcsönzés is.
Az adatokból úgy tűnik, hogy az idei első negyedévben csak csekély mértékben nőtt a devizaalapú lakáshitelek kihelyezése, megugrott viszont a szabad felhasználású kölcsönök állománya. A jelenség egyértelműen a drasztikus jegybanki kamatemelésekkel kezdődött. A banki termékek között azóta egyre szaporodik azoknak a száma, amelyeket bár nem kifejezetten lakáscélúként hirdetnek, kedvező kamatozásuk miatt még a támogatott kölcsönöknek is alternatívái lehetnek.
A Raiffeisen Bank – mondta el Huszár Róbert vezérigazgató-helyettes – is jelentős visszaesést tapasztal a lakáshitelezésben. Huszár szerint éppen jelenleg változik a helyzet, a piac élénkülése, a hiteligénylések számának növekedése március végén, április elején indult meg, ami azt jelenti, hogy a folyósításokra mostanában kerülhet sor. Ma már – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes – az ügyfelek valóban inkább devizában igénylik a lakáshitelt, ami előrevetíti a devizanemek közti arányok megváltozását.
A CIB Bankban is úgy látják, hogy az első negyedévi adatok alapján nem érdemes aggodalmaskodni, a lakáshitelezési szezon ugyanis még csak most indul majd. Ez a pénzintézet egyébként az előző év azonos időszakához képest jelenleg sem tapasztalt csökkenést. Tény viszont, hogy igazán nagy kereslet a devizaalapú hitelek iránt van.
A részben a tavaly év végén előrehozott vásárlások miatt az idén januárban, februárban drasztikusan megtorpanó kereslet után lassan normalizálódik a helyzet az új lakások piacán – mondta lapunknak az Otthon Centrum Rt. illetékese. A társaság nem számítanak jelentős visszaesésre a lakásépítésben, a már megkezdett beruházásokat folytatják, illetve befejezik a fejlesztők. Az Otthon Centrum szerint a lakáspiacon az élet év végéig biztosan visszatér az elmúlt években megszokott kerékvágásba, a lakáshitelek kamatainak valószínűsíthető lassú csökkenése és az uniós csatlakozás miatt megnövekedő külföldi befektetők száma elegendő keresletet generál majd.