Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két év után ismét állami tulajdonba kerül a nagyatádi konzervgyár, miután új tulajdonosai határidőre nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. A Limpex-csoporthoz tartozó üzemre, illetve az azt működtető Nagyatádi Konzervgyár Kft. többségi tulajdonrészének megvásárlására még 2001 tavaszán írt ki pályázatot a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. A dél-dunántúli térség legnagyobb zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemére először egy termelői konzorcium pályázott, ám ajánlatukat nem fogadták el. A második forduló viszont már eredményes volt, s a cég 2001 telén a frissen privatizált Sárvári Mezőgazdasági Rt., a Lajta-Hanság Rt. és a Szombathelyi Tangazdaság Rt. tulajdonába került. A közel 100 százalékos, mintegy 400 millió forint értékű üzletrészt húszéves halasztott fizetéssel vásárolhatták meg az új, a gyár működtetésére konzorciumot létrehozó tulajdonosok. (Az adásvételi szerződés szerint a három volt állami gazdaság hat évig nem adhatta el az üzemet.)
A konzorciumnak 2003. december 20-ig fizetési kötelezettsége lett volna az állam felé, ám ennek nem tudtak eleget tenni. A korábban megkötött adásvételi szerződés értelmében ez azt jelenti, hogy a nagyatádi konzervgyár ismét állami tulajdonba kerül. A Nagyatádi Konzervgyár Kft. átvilágítása, illetve a vagyonelemek felértékelése már megkezdődött. A társaságnak az előzetes adatok szerint több mint kétmilliárd forintos adósságállománya van. A cég néhány héten belül az ÁPV Rt.-hez kerül, s bár az ügyben végleges döntés még nem született, valószínűleg ismét privatizálni kívánják.
A finanszírozási gondok miatt a Nagyatádi Konzervgyár Kft.-nél már tavaly közel 100 fős, mintegy 40 százalékos létszámleépítést hajtottak végre, s ezzel párhuzamosan szigorú költségcsökkentési és szerkezetátalakítási programot is bevezettek. Tavaly Nagyatádon már sem zöldborsót, sem csemegeuborkát nem dolgoztak fel, s a nyári szezonban is csupán a csemegekukorica-feldolgozó vonalak működtek. Tovább növelte a cég gondjait, hogy kútba esett az a csaknem 7 millió dolláros fejlesztési program is, amelynek keretében a norvég Dtech AS-szel közösen új liofilizálóüzemet építettek volna. A Magyarországon még nem bevezetett, úgynevezett fagyasztva szárításos technológiát alkalmazó üzem döntően a térségben megtermelt zöldséget és gyümölcsöt dolgozta volna fel.
