Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még nem adták fel a reményt a tudósok, hogy sikerül az egyelőre elveszettnek hitt Beagle-2-vel való kapcsolatfelvétel. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) bolygó körüli pályán keringő Mars-szondája - a Mars expressz - január 4-étől olyan pályára áll, ahonnan közvetlenül kommunikálhat a leszállóegységével. Emellett az első európai Mars-kutató expedíció angliai irányító központjában már megkezdte a munkát az a mérnökökből verbuvált kutatócsoport, amely a remények szerint megtalálja majd a problémák forrását és megoldását.
A még júniusban útnak indított európai szonda rendben utazott 3 millió kilométert, s Mars körüli pályára állt. Ezt követően levált róla a felszíni felderítésre tervezett Beagle-2. A leszállóegység karácsonykor, december 25-én érte el vagy érte volna el a felszínt, ám megszakadt vele a kapcsolat, az esetleg sikeres landolásról sincs adat. Az ESA szakemberei a bajt akkor észlelték, amikor a leszállóegység már az első lehetséges alkalommal sem jelentkezett be az orbitális pályán keringő, a NASA tulajdonában lévő, Mars Odyssey űrszondán keresztül. Később az angliai Lowell rádióteleszkóp segítségével próbálták elérni a Beagle-2-t, ugyancsak eredménytelenül. Ha a leszállóegységet januárban sem sikerül elérni, akkor a több mint 360 millió eurót felemésztő Mars-program egy kisebb, ám tagadhatatlanul legfontosabbnak tartott eleme veszett el. Igaz, a bolygó körüli pályán keringő Mars expressz hasznos adatokat szolgáltathat egy egész marsi éven, azaz 657 napon keresztül, a fedélzeten lévő hét tudományos kutatóműszer segítségével.
