Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelzálogbankok szűk két év alatt normális ütem mellett egy évtizedig tartó hitelállomány-felfutást produkáltak. Ezért aligha kell attól tartani, hogy a jövedelmezőségük 2004-ben romlik, hiszen sok, az idén kiadott hitel éppen jövőre kezd nyereséget termelni - derül ki jelzálogbankárok nyilatkozataiból. A rendeletmódosítás miatt várható kisebb állománynövekedés - a jóslatok 150 és 300 milliárd között szóródnak -, továbbá a kamattámogatás visszafogása, a várható kamatverseny ugyan rontják a jövő évre tervezett állomány- és eredménynövekedést, de a 2002 és 2003 folyamán felhalmozott 1400-1500 milliárd forintos lakáshitel-állomány bőséges tartalékot jelent a három hazai jelzálogbank számára. A HVB Jelzálogbank Rt., a Földhitel- és Jelzálogbank Rt., illetve az OTP Jelzálogbank Rt. az idei jelzálog-hitelezésből származó eredményét döntően a június 16. előtti rendelet hatálya alatt kibocsátott hitelállománynak köszönheti. Az állami kamattámogatás pedig mankóként hosszú ideig - maximum 20 évig - ott marad a bankok hóna alatt. Sok hitelt még nem vagy csak részben folyósítottak, ezek után az állami támogatás lehívása jövőre esedékes. Ezek között van olyan is, amelyre még a régi s van olyan, amelyre a közbülső rendelet szabályai szerint jár a támogatás. Igaz, a nyári rendeletmódosítás miatt csökkent a kamatmarzs, de az még mindig a piaci kamatozású termékeken elérhető marzsok fölött áll. Mindezeket összevetve a 2004-es évről szóló eredménykimutatásokban bizton lehet számítani a 2003-as számok túlteljesítésére.
A bankok az állománynövekedés általános lassulása ellen nem védekezhetnek. Ennek egyetlen ellenszere, ha kamatversennyel egymástól csábítják el az ügyfeleket. Ezzel egyes bankok mérsékelhetik a náluk lecsapódó kereslet-visszaesést, de ki nem küszöbölhetik.
A bankok számára nagyobb kockázatot a volatilis kamatok jelentenek. A jegybanki emelés után az első reakció a nyilvános jelzáloglevél-kibocsátások lefújása volt, mindhárom jelzálogbank esetében. Ez ideig-óráig megoldást jelent. A drágább forrásbevonás hatásai azonban csak jövőre érződnek majd és csak mérsékelhetők. Az első, nyári rendeletmódosítás csökkentette a banki marzsot, ami visszavett a június 16. után kötött hitelek jövedelmezőségéből.
A bankok ugyanis a magas kamatkörnyezetben kibocsátott jelzáloglevelekkel hosszú időre magasan fixálták volna a forrásköltségüket, ami hosszú időre még jobban összenyomta volna a marzsukat, de csak az adott kibocsátásoknál. Amikor ugyanis az MNB 3 százalékponttal felhúzta az alapkamatot, az rögtön beépült a piac hozamelvárásba. Ugyanakkor az állami kamattámogatás csak késleltetve jelenik meg. A rendelet (a december 22-én hatályba lépő is) úgy állapítja meg a támogatás mértékének az alapját, hogy a jelzáloglevél-kibocsátást megelőző, azzal hasonló futamidejű, a megelőző három havi aukciókon kialakuló, súlyozott hozamátlagokat kell alapul venni a számításnál. A nyár óta folyamatosan növekvő alapkamat növelte a jelzáloglevél elvárt hozamát is, míg az állami támogatás a visszamenőleges számítási alap miatt még mindig alacsony volt. Ezt a bankok kétféleképpen kerülhették el.
Az egyik esetben rövid, néhány hónapos futamidejű jelzálogleveleket bocsáthattak ki. Erre ugyan kevesebb állami támogatást kaptak és magasabb volt a költség, de így néhány hónappal elcsúsztathatták a hosszú futamidejű kötvények kibocsátását. Ezt a HVB, az FHB és az OTPJ egyaránt meglépte. Jó példa minderre az OPTJ most decemberben végrehajtott néhány tranzakciója. A kibocsátott - különben diszkont típusú - jelzáloglevelek márciusban járnak le, s addigra már várható, hogy jelentősen csökken a forrásköltség, illetve addigra az állami támogatás lehívásánál már beépülnek a magasabb - például az év végi - állampapírhozamok.
Az FHB másik megoldást választott. Náluk a partnerek, a kereskedelmi bankok csak késleltetve adják át a hitelállományt, így a jelzálogbank csak később - a fentiekhez hasonló két ok miatt - bocsát ki jelzáloglevelet. Ilyenkor a kereskedelemi bankok egy-két hónapig magasabb, például bankközi forrásokból finanszírozzák ezeket a hiteleket, de még így is megéri. (Amennyiben a kamatok ezután folyamatosan esnek, az a bankoknak előnyös.) Mindez a bankok bevételeit optimalizálja, ugyanis semmi sem indokolja, hogy a bankok egy normál, piaci kamatozású, jelzáloglevéllel finanszírozott hitel marzsa alá menjenek a támogatott lakáshitelek estében.
A bankok másként is védekezhetnek, most például nyilvánvalóan áttekintik, hogy az egyes állományrészletekből származó jövedelmet hol lehet növelni. Így egyes, évente változó kamatozású hitelek a jövőben a korábbi plafonokig drágulhatnak, persze a korábbi rendeletek által biztosított lehetőség szerint.
