Nem nő a magyar lakosság megtakarítási hajlandósága - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A társaság negyedévenkénti rendszeres felmérésének adatai azt mutatják, hogy a hazai lakosság 40-45 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. A legutóbbi, 2003 második negyedévében végzett felmérésben a megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van félretett pénze. Ez 3 százalékkal elmarad a 2002 hasonló időszakában jelzett értéktől.
A tanulmány megállapítja: nincs komolyabb különbség az elmúlt három év során abban sem, hogy miben tartja a lakosság megtakarításait. Akárcsak 2000-ben, most is a megtakarítók közel kétharmada, 65 százaléka nyilatkozta úgy, hogy forintbetéttel rendelkezik, s nem változott az otthon, készpénzben tartott megtakarítások 28 százalékos részaránya sem. Életbiztosítása a polgárok 15 százalékának van, értékpapír-befektetéssel a válaszadók 9, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal 7 százaléka rendelkezik. Csökkenőben van a devizabetét- és ingatlan-megtakarítások kedveltsége, új elemként ugyanakkor az értékelhető kategóriába küzdötték fel magukat a befektetési alapok.
Számottevő átrendeződés figyelhető meg a befektetési célok tekintetében. Az egy évvel ezelőtti felméréshez hasonlítva jelentősen, 60 százalékkal, 18 százalékra csökkent azok száma, akik a váratlanul felmerülő kiadások fedezése céljából vállalják a takarékoskodást - igaz, jó részük a lényegében hasonló lehetőséget (is) jelentő „nincs konkrét cél” választ jelölte meg a kutatás során. Hetven százalékkal nőtt azok száma, akik gyermekeik jövőjének biztosítása érdekében vállalják a takarékoskodást: a válaszadók 17 százalékánál ez a fő cél.
Ami a megtakarítók végzettség, illetve kereseti lehetőségek szerinti rangsorát illeti, itt nincs meglepetés: tovább tart a magasabb iskolai végzettségű, jobb keresettel rendelkezők megtakarítási hajlandóságának növekedése, míg a szerényebb anyagi körülmények között élő, alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók esetében egyre csökken a megtakarítással rendelkezők aránya - derül ki a Gfk felméréséből. Mindez azt jelzi, hogy koncentrálódik a megtakarítói kör, ebből következően pedig élesednek a különbségek.
