Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állam értékesítené a Szerencsejáték (SzRt.) kisebbségi tulajdonrészét, amit a 2004-es költségvetési törvényjavaslat azzal magyaráz, hogy a társaság működésébe indokolt a magántőke bevonása, ám50 százalék plusz egy szavazat továbbra is állami tulajdonban maradna. Egy évvel korábban, a 2003-as költségvetési javaslatban ugyancsak szerepelt az SzRt. állami tulajdonának csökkentésére vonatkozó javaslat, ám az Országgyűlésben megtárgyalt és elfogadott törvényben már nem. Idén nyár derekán azt nyilatkozta lapunknak az SzRt. vezérigazgatója, hogy ismeretei szerint pillanatnyilag nincs napirenden a cég magánosítása (NAPI Gazdaság, 2003. július 17., 1--4. oldal). Székely Gábor az interjúban elmondta, hogy a társaság stabilan működő vállalat, forrásgondjai nincsenek, tőkeemelés nem szükséges. Tegnapi megkeresésünkre Székely Gábor megerősítette azt az interjúban is megfogalmazott álláspontját, hogy az SzRt. privatizációja a tulajdonos hatáskörébe tartozik, a menedzsmentnek az eredményes gazdálkodást kell biztosítania.
A 2002-es mérlegadatok szerint az SzRt. saját tőkéje 14,89 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 12,52 milliárdról. A 49 százalékos tulajdonrész tehát a jelenlegi könyv szerinti értéken csaknem 7,3 milliárd forintot érhet.
A cég tavaly több mint 102 milliárd forintos árbevétel mellett 9,7 milliárdos üzemi és 2,36 milliárdos mérleg szerinti eredményt ért el. Az SzRt. mérlegadataiból az is kiderül, hogy a rövid távú kötelezettségeinek állománya 15 milliárd forintra rúgott az előző év végén. Az SzRt.-nek a tavalyi évről szóló üzleti jelentése szerint nyolc kft.-ben van közvetlen érdekeltsége, emellett két részvénytársaság részvényeinek „elenyésző” hányadát is birtokolja. A számsors-, valamint a sportfogadásos játékokban monopolhelyzetben lévő SzRt. tavaly 42 milliárd forint befizetési kötelezettséget teljesített a költségvetés felé.
Az 1991 augusztusában érvénybe lépett szerencsejáték-törvény teljes megújítása évek óta várat magára. (Korábbi információk szerint idén elkészült volna az új változat tervezete, amihez az SzRt. koncepciós javaslatot is készített.) Vélhetően nem változik az a korábbi gyakorlat, hogy a szerencsejáték-szervezés állami monopólium marad, s legfeljebb koncessziós formában működtethetnek magánvállalkozások különböző szerencsejátékokat, így például kaszinót vagy nyerőautomatákat.
Kérdés, hogy az SzRt.-részvénycsomag értékesítésének terve - amennyiben azt a parlament jóváhagyja - megváltozatja-e az itthoni piac jövőjével kapcsolatos elgondolásokat, továbbá hogy kaphatnak-e szerepet a magánosítás során külföldi befektetők. A nemzetközi gyakorlat szerint a számsorsjátékok szervezése általában országhatárokhoz kötött.
A NAPI Gazdaság mintegy másfél évvel ezelőtti információja szerint készült már javaslat arra, hogy tőkeemeléssel - akár tőzsdei bevezetés formájában - magántulajdonba is kerülhessenek kisebbségi hányaddal SzRt.-részvények. Ez az elképzelés akkor született, amikor azt tervezte a lottótársaság, hogy országos bukmékeri fogadójáték- és VLT rendszerű nyerőautomta-hálózatot alakítana ki, amihez az akkori számítások szerint öt-hat milliárd forint tőkére lett volna szükség.
