Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar bankszektor mérlegfőösszege 2003. június végén megközelítette a 11 ezer milliárd forintot, ami 24 százalékos gyarapodást jelent az egy évvel ezelőtti adathoz képest - derül ki a Magyar Bankszövetség elemzéséből. A bankrendszer bruttó hitelállománya 33 százalékkal, 6839 milliárd forintra nőtt. Bár még mindig a legnagyobb arányt képviselik, az összességében 9 százalékkal növekvő vállalkozói hitelek a teljes hitelportfólión belül az egy évvel korábbi 65 százalékról 58 százalékra szorultak vissza. A részaránycsökkenés a lakossági hitelállomány 83 százalékos növekedésének köszönhető, amelyen belül a lakáshitel-állomány háromszorosára nőtt. A jelzálogbankok előretörésével a lakáshitelek terén piacot vesztettek a kereskedelmi bankok: a lakáshiteleknek már csak 45 százalékát jegyzik a nagybankok a korábbi év 81 százalékához képest, miközben a szakosított hitelintézetek - ide tartoznak a már említett jelzálogbankok - részesedése 11 százalékról 48 százalékra nőtt. Jól ment a lakossági hitelezés a középbankoknak, ahol másfélszeresére nőtt a lakossági hitelek állománya, míg a kisbankok dupláztak.
A hitelportfólió bővülésétől továbbra is messze elmarad a hitelekre elszámolt értékvesztés növekménye, amely mindössze 3 százalékkal nőtt a június végével záruló egy év alatt. A hitelintézetek portfóliójának 92 százaléka minősül problémamentesnek, a kétes hitelek aránya alig 1 százalék. Az ügyfélforrások aránya az egy évvel ezelőtti állományhoz képest 12 százalékkal, 6301 milliárd forintra nőtt, amelyen belül a lakossági betétállomány 7, a vállalati 16 százalékos növekedést mutat. A bankszektor adózott eredménye 38 százalékkal, 93 milliárd forintra nőtt, eredményesség tekintetében a nagybankok és a szakosított hitelintézetek tudtak az elmúlt évi adatokhoz képest növekedésről beszámolni, míg a kisbankok és a lakás-takarékpénztárak csökkenő profitszintet jelentettek.
