Az európai Mars-expressz költségvetését 24 magáncégből álló konzorcium pénzeli, az European Astrium nevű - műholdakat üzemeltető - cég vezetésével. A társaság a European Aeronautic Defence & Space Co. tulajdonában van, amely idén arról adott hírt, hogy űrtechnológiai részlege tavaly 268 millió euró üzemi veszteséget ért el, amit a túlkapacitással és a visszaeső kereslettel magyaráztak.
Az öreg kontinens Mars-kutatási programja nem is önállóan, hanem az oroszok segítségével valósul meg, mivel a Mars-expressz útra bocsátásához az Európai Űrügynökség (ESA) egy orosz hordozórakétát, a Szojuz Fregatot, valamint a bajkonuri űrállomást vette igénybe. Európa így - bár szerényebb keretek között - felvette a versenyt a NASA-val. Az amerikai űrkutatási hivatal a következő néhány évben öt Mars-kutatási programra több milliárd dollárt fordít majd, bár ezek keretében még csak felderítő-kutató bolygószondákat küldenek ki, ugyanis az ember Marsra juttatása ennél sokszorosan költségesebb lesz. Ennek technikai akadálya azonban nincs, a döntés így a politikusok kezében van - vélekedik Magyari Béla, a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa. A kutatószondák a később embert szállító egységek műszereinek megbízhatóságát is tesztelik.
Ugyan magyar szellemi termék még nem vesz részt a Mars-kutatásban, de idővel ilyen programokba is beszállhatnak a magyar kutatók. Az ESA által működtetett Rosetta programban ugyanakkor magyar műszereket is hadrendbe állítottak - mondta Magyari. Az űrügynökség nyolc évig tartó missziójának keretében a 46P/Wirtanen üstökösről próbálnak meg adatokat gyűjteni. A fejlesztés során egy olyan fedélzeti számítógépet készítettek el a magyar szakértők, mely az üstökösre leszálló egységet vezérli. Emellett a Cassini és a Cluster űrszondákon magyar fejlesztésű mérőberendezések segítségével vizsgálják a naptevékenység földi életre gyakorolt hatását. Magyar eszközök vettek részt az ESA SOHO, illetve Ulysses elnevezésű programjaiban is. Magyar eszközöket azonban nemcsak űrszondákon, hanem ember vezette űrhajókon is használnak, így például az űrkemencét, amelyet a NASA is tesztelt már.
A Szovjetunió széthullása utáni visszaesést lassacskán kiheverő magyar űrkutatás előtt az idén újabb lehetőségek nyíltak meg az ESA-val való együttműködés elmélyítésével.
