Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma az európai uniós országokban több mint 140 működő atomreaktor található, amelyek megbízhatóan, biztonságosan és versenyképes áron állítják elő a villamos energiát. Ebben az iparágban jelenleg mintegy négyszázezer embert foglalkoztatnak Európa-szerte és a szakértők véleménye szerint az atomenergia még úgy is a legolcsóbb energiaforrás, hogy az ár magába foglalja a leszerelés és a hulladékkezelés költségét. Az árak mellett természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyik legfontosabb kérdést, az atomerőművek biztonságát sem. Az uniós szakemberek szerint mindenképpen közös irányelveket kell kialakítani a tagországoknak, és azokat uniós szinten irányelvként kellene rögzíteni. Ezek főként három kérdést taglalnak: a biztonság, a hulladékkezelés, valamint az atomerőművek leállításának és leszerelésének kérdését.
Az unió szerint a most belépő országok atomerőműveit mindenképpen átvizsgálják, ám a vizsgálatokat a belépés után sem kell abbahagyni, sőt a csatlakozás után ugyanazon irányelvek szerint továbbra is ellenőrizni kell az erőműveket. A szakértők fontosnak tartják azt is, hogy ezek az „átvilágítások” ne jelentsenek többletterheket az atomerőművekre nézve és ne járjanak felesleges adminisztrációs munkával sem. Az atomerőművek tervezésekor egyébként a biztonság növelése érdekében a működő biztonsági rendszereket mindig megtöbbszörözik, ami azt jelenti, hogy a biztonságot több egymás után működésbe lépő, egymástól eltérő elven működő rendszer biztosítja. A szakemberek szerint így egyetlen emberi hiba okozhat ugyan gazdasági veszteséget, de nukleáris balesetet semmiképpen.
Az elmúlt években - ha az uniós országokat nézzük - a legjelentősebb fejlődést az atomerőművek terén Svédországban érték el: a 11 működő reaktor 2001-ben összesen 69,2 terawattórányi villamos energiát állított elő, ez pedig több mint 20 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva. Így Svédországban a teljes villamosenergia-termelés 44 százalékát adják az atomerőművek, ami mellett 2001-ben 11 százalékos áramtermelés-növekedést értek el. Érdekesség, hogy a ringhalsi erőmű - amelynek reaktorait 1974-1982 között helyezték üzembe - ugyanebben az évben termelte a legtöbb áramot, mintegy 25 terawattórát. A svédek mellett más uniós országok is jó évet zártak 2001-ben, így például a spanyolok kilenc működő reaktora 2,3 százalékkal adott több áramot, mint egy évvel korábban. Ezekben az országokban, mivel a belföldi áramfogyasztás számottevően nem növekedett, megnőtt az áramexport, ami a gazdasági fejlődés növekedéséhez járult hozzá.
