Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly összesen csaknem 280 ezer tachográfkorongot ellenőriztek a közúti felügyeletek munkatársai. A vizsgálatok mintegy kétharmadát a fuvarozók telephelyein végezték el, a többit a közutakon - tudta a meg a NAPI Gazdaság Szilágyi Lászlótól, a Közlekedési Főfelügyelet műszaki osztályának főtanácsosától. Az idevonatkozó jogi szabályozással összhangban az ellenőrzések többségét a telephelyeken végzik, mivel a korongok pontos kiértékeléséhez erre a célra szolgáló informatikai eszközökre van szükség. Persze léteznek hordozható berendezések is, ám ilyenekből egyelőre nincs elég, így ezek hiányában a gyakorlott közúti felügyelők szemrevételezéssel állapítják meg, mikor tartott utoljára pihenőidőt a járművezető. Szilágyi szerint ez is megbízható eljárás, a gépjárművezetők túlnyomórészt nem vonják kétségbe az ellenőr kártyaleolvasás alapján tett megállapításait.
A felügyeletek központi és valamennyi megyei kirendeltségeit tekintve számítások szerint legkevesebb 200-300 millió forint kellene ahhoz, hogy legalább két hordozható tachográf-ellenőrző berendezést vehessenek a közúti ellenőrzésekhez. (E készülékek beszerzése folyamatban van.) Az ilyen típusú vizsgálatokat a felügyeletek munkatársai számos esetben rendőrökkel közösen végzik. Rajtuk kívül a közúti határállomásokon a vám- és pénzügyőrök is megállíthatják a járműveket, hogy a tachográfkorongok alapján megvizsgálják: betartották-e a sofőrök a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A kötelezettségek teljesítését a munkaügyi főfelügyelőség megyei kirendeltségeinek bevonásával is vizsgálhatják a szakemberek a fuvarozók telephelyein.
A 47,6 ezer tavalyi járműellenőrzés valamivel több mint 20 százalékánál tapasztaltak szabálysértést a revizorok. A vétkezők között meglehetősen nagy, 32 százalékos volt a belföldi rendszámú járművek aránya. Az EU-s átlagnál nagyobb a közösségen kívüli külföldi kamionosok szabálysértési hajlandósága. A jövőben az ellenőrök a felügyeletek nemzetközi kapcsolataira is támaszkodhatnak, így megkövetelhetik az EU folyamatosan szigorodó elvárásainak betartását.
Nemcsak itthon, külföldön is tapasztalható az a sajnálatos tény, hogy a turistabuszok vezetői közül sokan - különösen a nyári turistaszezonban - nem tartják be a pihenőidőre vonatkozó előírásokat. Így ha a revizorok pusztán bevételcentrikusan végeznék munkájukat, akkor ezekben a hónapokban e sofőrökre vadászva jelentősen növelhetnék a költségvetésbe befolyó bírságösszegeket.
Szilágyi hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kapcsolattartásnak köszönhetően a hatóságok az EU-n belül tájékoztatják egymást a visszaesően vétkező fuvarosokról, illetve áruszállító cégekről. Így az anyaországok hatóságai a szabálysértők külföldön elkövetett szabálytalanságait is figyelembe vehetik, amikor kiszabják a szankciókat.
Itthon a nyár végéig egyre gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, a belföldi fuvarosok és áruszállítók azonban csak ősztől számíthatnak arra, hogy szabálysértéseikért a törvény teljes szigorával sújt le rájuk a hatóság. A szabálysértési bírság felső határa 100 ezer forint, de más szankcionálási lehetőségek is vannak, például a pihenőidő kikényszerítése. A legvégső esetben fuvarozási, illetve személyszállítási engedélyét is elvesztheti a járművezető.
