Évente közel 10 ezer külföldit fogad az 1994-ben a város által megvásárolt debreceni repülőtér - mondta el lapunknak Jenei Zoltán, a repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft. ügyvezetője. A határnyitásra időszaki hatósági engedéllyel rendelkező repülőtér csupán a végső döntésre vár, hogy végleges határnyitási engedélyt kapjon - tette hozzá Jenei. Az üzemeltetők elképzelése szerint a létesítményt a jövőben ipari parkkal és szállodarendszerrel bővítenék, így is fokozva a térség és a komplexum vonzerejét. Jenei elmondta, hogy a repülőtér jelenleg tényleges regionális légikikötőként funkcionál, hiszen a komplexum területén megforduló külföldiek számottevő részének nem Debrecen, hanem a környező - sok esetben ukrán vagy román - városok az úti céljai. Az utóbbi három év során megnégyszereződött az utasforgalom, de ha sikerül kiépíteni a már hatósági építési engedéllyel is rendelkező navigációs berendezéseket, valamint a hasonló stádiumban levő fogadóépületet, akkor javulni fog a kiszolgálás minősége, és az utasforgalomban is jelentős bővülést lehet elérni - véli Jenei.
A 2,5 kilométer hosszú és 40 méter széles kifutópályával, valamint 2000 ezer négyzetméteres fogadóépülettel rendelkező repülőtéren már többször fogadtak a világ legnagyobb repülőgépei közé tartozó IL-86-osokat. A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő létesítmény 2001-től új, átfogó fejlesztési tervvel is rendelkezik. Így a hazai volt katonai repülőterek közül egyedül a debreceni rendelkezik hatályos kármentesítési tervvel és az ehhez tartozó komplett megvalósíthatósági tanulmánnyal, amely szerint 2005-ben befejeződik a terület tisztítása és károsanyag-mentesítése - mondta el Jenei. A repülőtér megvásárlására, kármentesítésre, állagmegóvásra, karbantartásra, fejlesztésre és tervezésre eddig összesen 3,5 milliárd forintot költöttek. Ezután következnek majd a pontos ütemtervvel egyelőre nem rendelkező második fázis rekonstrukciós munkái mintegy 5,7 milliárd forintért. A szállodakomplexum és az ipari park létesítményeinek beruházási költségei Jenei szerint a 25 milliárd forintot is elérik, így azok megvalósítása a távoli jövőbe tolódik. Ugyanakkor az üzemeltetők folyamatos munkakapcsolatban vannak egyes korábbi beruházásokat is finanszírozó bajor üzleti csoportokkal, amelyek segítségére a továbbiakban is számítanak a régió fejlődését is szem előtt tartó fejlesztéseknél - tette hozzá Jenei.
