Lapunk úgy tudja, hogy a jelzáloghitel-támogatási rendszer átalakítása során nagy valószínűséggel eltűnik a használt lakásra szóló kölcsönök kamatának és kezelési költségének együttesen 6 százalékban meghatározott felső határa, azaz „szabad áras” lehet ez a konstrukció is. Így a bankok - a 12/2001-es kormányhatározat megváltoztatása után - kénytelenek lesznek szigorúan piaci alapon árazni a termékeiket - mondta lapunknak egy a javaslatokkal foglalkozó, a neve elhallgatását kérő szakértő. Ezzel együtt csökkenne az állami kamattámogatás mértéke is, de informátorunk szerint ez nem jelentené azt, hogy a hitelkamatok (kezelési költséggel együtt) 6 százalék fölé kúsznak, mivel a bankok között komoly kamatverseny dúl, s egyes hitelintézetek így is a saját marzsuk terhére kínálnak alacsonyabb kamatokat konkurenseiknél.
A támogatási rendszer egy másik sarkalatos kérdése az adókedvezmény, amely jelenleg a lakáshitel éves tőke- és kamattörlesztésének 40 százaléka, de maximum 240 ezer forint.
Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy ezt a kedvezményt megszüntetik. (Korábbi kormányzati kijelentések szerint ez a jövőben csak a kamatfizetésre vehető majd igénybe, ami önmagában jelentős csökkentést jelent.) A támogatás sorsáról viszont majd csak a jövő évi adótörvények módosításakor dönt(het)nek.
A jövőben változhat az állami támogatás időtartama, amely jelenleg 20 évig terjedhet. Ha a kormány a már meglévő szerződések esetében is visszavonná a két évtizedes támogatást, azzal komoly jogi kockázatot vállalna. Azonban a jövőbeni szerződések esetében már könnyű módosítani, s a támogatás idejét egyszerű lenne akár néhány évre lerövidíteni. A módosítási javaslatok között egyébként igen sok olyan tényező is található, amely legfeljebb áttételesen érinti a hitelfelvevőket.
Folyamatban van egy szakmai munka, amely a közeljövőben hozhat eredményt - mondta Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium szóvivője tegnap, reagálva a Népszava hétfői cikkére, amelyet a tárcánál a lakástámogatási rendszer jövőjével összefüggésben megjelent számos találgatás egyikének tekintenek. A cikk szerint egy nagyobb lakásba való költözésnél a meglévő lakást el kellene adni, majd annak az árával a hitelt előtörleszteni. Ez azonban súlyosan rontaná a bankok prudens hitelezését, hiszen a jelzálogüzletág hosszú távra tervezett, s a tömeges előtörlesztés eltüntetné a bankok nyereségét. Olyan szélsőséges helyzet is előfordulhatna, amikor a felvett hitelt akár teljes egészében kötelező lenne előtörleszteni, vagyis a hitelfelvevőnek sem lenne értelme kölcsönt felvennie a cikkben említett 180 napra. A kiegészítő és a jelzáloglevél kamattámogatású hitelek kombinációjának kizárását szintén tévedésnek tartja szakértőnk. Ha pedig csak azok vehetnének igénybe támogatott lakáshitelt, akiknek nincs lakásuk, akkor a lakáshitelpiac azonnal megszűnne.
