Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tovább erősödött tavaly a hipermarketek piaci részesedése a napi fogyasztási és a háztartási cikkek eladásából, ugyanakkor a kereskedelmi hálózatokhoz tartozó kisebb kényelmi boltok is nagyobb részt szakítottak ki e termékek forgalmából. A nagy diszkontok kivételével az összes többi értékesítési forma szerepe csökkent ebben a szegmensben - derül ki a GfK Hungária éves összesítéséből. A hipermarketláncok részesedése a vásárlási értékből tavaly egész évre vetítve 18,5 százalék volt a 2001-es 16,8 százalék után. Két évvel ezelőtt havi bontásban a hipermarketek piaci részesedése többnyire 16 százalék körül mozgott, egyedül szeptemberben csökkent 15 százalékig, ám ezt kompenzálta, hogy a karácsonyi bevásárlási láz idején a részesedés novemberhez képest 4 százalékkal, 22 százalékig ugrott. Ezzel szemben tavaly nem volt olyan hónap, amikor a hiperek részesedése 17 százalék alá esett volna. A szeptemberi mélypont után egészen karácsonyig látványos növekedést produkáltak, decemberben 23 százalékos részesedésük volt a napi fogyasztási cikkek forgalmában.
Az elemzők szerint az adatok azt mutatják, hogy lassan, de biztosan megáll a hipermarketláncok kiskereskedelmi térhódítása. Meglepőnek tartják ugyanakkor, hogy a beszerzési társasághoz, illetve a bolthálózathoz tartozó kényelmi üzletek szerepe nem csökkent, sőt a hipermarketek növekedését is túlszárnyalta. A GfK adataiból számolva ezek az üzletek tavaly átlagosan 32,5 százalék erejéig vettek részt a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. Ez az adat 2001-ben 30,6 százalék volt. Tavaly havi bontásban e boltok szerepe egyszer sem csökkent 32 százalék alá, míg 2001-ben éppen a decemberi vásárlási boom alatt 29 százalék volt. Rendkívül érdekes, hogy e hálózatok részesedése tavaly együtt erősödött az utolsó két hónapban a hipermarketekével. Az elemzők szerint tehát a magyar kiskereskedelmi piacon két versenyképes értékesítési csatorna néz egymással szembe.
A szupermarketek részesedése tavaly összesen 14 százalék körül mozgott, míg 2001-ben 14,75 százalék volt. Néhány tizedszázalékot erősödtek a nagy alapterületű diszkontok, 14,91 százalékról 15,08 százalékra. Piacot vesztettek azonban a cash & carry üzlettípusok, és csökkent a részesedésük az önálló kisboltoknak is. Az előbbiek fél, az utóbbiak 1 százalékot vesztettek tavaly. Meglepő, hogy az utcai árusok, például a piacok még mindig tartják magukat, s részesedésük 5 százalék körül mozog a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. A két nagy lánc térhódítását az egyéb kategóriába sorolt kereskedelmi csatornák sínylették meg, részük az értékesítésben mintegy 2 százalékkal csökkent.
