Magyarországon a legnagyobb az Európai Unió iránti bizalom az első körben csatlakozni kívánó, vagyis a koppenhágai határozatba bekerült 10 ország közül - derül ki a GfK Hungária által közzétett elemzésből. A GfK-csoport szlovén leányvállalata által koordinált felmérés 14 érintett országra terjedt ki. Ezek közül az első körből Törökország, Románia, Horvátország és Bulgária marad ki. Az uniós csatlakozásról a török és román megkérdezettek véleménye volt a legjobb, ám Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint a törökök véleménye az aktuálpolitikai események miatt az idei felmérésben romolhat. A románok 85 százaléka mond igent az unióra, a bolgárok 65 százaléka.
Kozák elmondta, hogy a felméréseket 2001-ben kezdték. A most publikált adatokat tavaly novemberben állította össze a GfK. A magyar lakosság körében az EU megítélése folyamatosan javul, jóllehet tavaly némi törés mutatkozott a bizalmi index emelkedésében, ám ez annyira minimális, hogy inkább stagnálásnak mondható. A magyar bizalmi index 132 pont, szemben például a szlovák 97-tel. A 200 pont jelentené azt, hogy mindenki egyetért a csatlakozással, a 0 pedig azt, hogy senki. Magyarországon tavaly novemberben a lakosság 63 százaléka adott kedvező választ az ország uniós csatlakozására, 12 százalék ellenezné a lépést, 25 százalék nem tudja. Meglepő az eredmény a cseheknél, ahol a támogatottság 43 százalékos volt. Hasonlóan pengeélen táncol a 10 tagjelölt közül a legjobb gazdasági eredményeket felmutató Szlovénia, valamint Lengyelország, ahol a támogatók aránya éppen 50 százalék volt. A legkisebb a csatlakozás támogatottsága Máltán: 41 százalék.
A saját ország felkészültségének megítélésében a török lakossági bizalmi index a ciprusival azonos, 145 pont, ezt követi Románia 125 és Magyarország 117 ponttal. Legkevésbé a horvátok gondolják úgy, hogy felkészültek a csatlakozásra, 86 pontjukat a litvánok 95 pontja követi, majd a csehek 97 pontja jön.
