Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Émász Rt. minimális szintre korlátozta az Ózdi Acélművek Kft. áramellátását, ami gyakorlatilag a termelés leállítását vonja maga után. Az áramszolgáltató az ózdiak milliárdos nagyságrendű felhalmozott tartozása miatt hozta meg a döntést. A NAPI Gazdaság információi szerint az acélmű már hosszabb ideje nem teljes mértékben egyenlíti ki villanyszámláját, ezért az Émász a behajtásra már pert is indított az ÓAM ellen. Az Émász szerint az ÓAM által meg nem fizetett, úgynevezett teljesítménydíj értéke már alapjában fenyegeti a gazdálkodását.
Az ÓAM német ügyvezetőjétől, Ernst Bachnertől lapunk megtudta, hogy az acélmű mintegy félezer dolgozóját szabadságra küldték, a kohászati társaság pedig azt tervezi, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját kihasználva külföldről vásárol majd áramot - évente 200 millió kilowattórát.
Bachner a lapunknak elküldött közleményében azt állítja, hogy a számlázással kapcsolatban az Émász tévedésben van: azt ugyanis egy 1999. július 12-én megkötött megállapodás szabályozza. Ebben az szerepel, hogy az ózdi kohászat felé ugyanolyan tarifakódokkal számláz az Émász, mint amilyenekkel az áramszolgáltató német tulajdonosa, az RWE-EnbW Németországban az ÓAM partnervállalatának, egyben 20 százaléknyi tulajdonosának, a Lech-Stahlwerke (LSW) GmbH-nak. Bachner közlése szerint az LSW nem fizet úgynevezett teljesítménydíjat - ez kizárólag a villamos energia lekötéséért fizetendő -, miközben az Émász ezt kiszámlázza az ÓAM felé.
Mindezeken túl - állítja Bachner - az Émász egy, az energia kihasználását javító berendezést tévesen méretezett be, így visszaesett a kohók teljesítménye, aminek fejében az ÓAM nagyjából ugyanannyit követel az Émásztól, mint az tőle. Tudomásunk szerint az ózdiak - vélhetően tartva az Émász lépésétől - jelentős mennyiségű készárut halmoztak föl, így raktári készletből egyelőre képesek szállítani vevőik számára.
I. S.
