Tavaly szeptember végén a gazdaságilag aktív lakosság 54 százaléka, közel 2,24 millió fő volt tagja valamelyik nyugdíjpénztárnak. A társaságok összes vagyona 670 milliárd forint volt, amelynek 52,7 százalékát a 19 magán-, 47,3 százalékát pedig a 90 önkéntes pénztár kezelte. A nyugdíjpénztári szektor vagyona a tőkepiac meghatározó elemévé vált, míg a részvénybefektetések és a bankbetétek visszaszorultak, bár a lakosság jövedelempozíciója széles körben javult. Ez azonban nem a pénzügyi megtakarítások bővülésében jelentkezett, hanem az állami ösztönzők által is támogatott fogyasztásbővülésben és dinamikus eladósodásban. A nyugdíjpénztárak vagyonnövekedését döntően a nyugdíjjárulék levonása és a vállalati hozzájárulás automatikus befizetése biztosította.
A pénztári összvagyon növekedésének dinamikája ugyanakkor a piac telítődésével csökkent. Idén a létszámnövekedés motorja az a 80 ezer, első alkalommal a munkaerőpiacra lépő alkalmazott lesz, akik már nem választhatják a felosztó-kirovó rendszert. Emellett idén 160 ezer 30 évnél fiatalabb alkalmazott kapott újabb lehetőséget az átlépésre, amivel óvatos becslések szerint 25 ezren élnek majd. A magánág vagyoni részesedését növeli majd a nyugdíjjárulék emelése és a magas bérkiáramlás 2002-ről áthúzódó hatása. Tavaly a negyedik negyedévben a belépő tagok száma becslések szerint 6000-rel haladta meg a kilépőkét. A tagdíjbevételekre negatív hatása volt a zömében 40 év feletti, jellemzően az átlagot meghaladó keresetű tagok kilépésének, amit az alacsonyabb jövedelmű, de nagy létszámú kezdő munkavállalók ellensúlyoztak. A negyedik negyedévben tapasztalt tagdíjbevétel-növekedés a szezonalitással és a közalkalmazotti szektornak először a negyedik negyedévben jelentkező jelentős béremelésével indokolható.
Tavaly a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. kutatása szerint 115,8 milliárd forint tagdíjbevételt könyvelhettek el a magánnyugdíjpénztárak, ebből 30 milliárdot az utolsó negyedévben. A tagdíjbevétel a pénztáraknak fizetett járulék 6-ról 7 százalékra emelése (és a fizetési plafon megemelése) miatt önmagában is 16,5 százalékkal nőne. A tagdíjfizetési plafon több mint 20 százalékos emelése, valamint a teljes munkavállalói körben elért dinamikus keresetnövekedés további tagdíjbevétel-növelő tényező, amihez hozzájárul még az új munkavállalók belépése és a 30 év alattiak egy részének átlépése, így a tagdíjbevételek összege idén megközelítheti a 150 milliárd forintot, ami 28 százalékos emelkedés a tavalyihoz képest.
Míg 1998 és 2000 között a viszonylag kis arányban tartott részvények árfolyammozgása befolyásolta leginkább a pénztárak hozamát (mivel az állampapír kamattrendje folyamatosan csökkenő volt), tavaly ez megváltozott. Az első és a negyedik negyedév állampapírkamatainak csökkenése (árfolyam-emelkedés) és a nyári hónapok kamatemelkedése (árfolyamcsökkenés) az állampapír-portfólió aktív vagyonkezelését igényelték, ennek sikere a rangsor átrendeződéséhez vezetett, és nagy szóródást okozott az egyes nyugdíjpénztárak hozamában. Előzetes jelzések alapján a 2002 első három negyedévében állampapírokon elszenvedett árfolyamveszteséget az utolsó negyedév, különösen az utolsó egy hónap kedvezőbb piaci kondíciói ellensúlyozni tudták, így 2002-ben a pénztárszféra egészében 3-4 százalékos nettó reálhozam elérése sem kizárható. A portfóliókba új elemként bekerültek a jelzálogkötvények, valamint a belföldi pénzintézetek által kibocsátott kötvények is, a magasabb kockázattal rendelkező értékpapírok áttörésszerű aránynövelése a portfólióban 2003-ban sem várható.
T. K.
Tóth Katalin