Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Négypontos megállapodást írt alá a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), amelyben megerősítették: jövőre 4-7 százalékos bruttó bérnövekedés mellett lehet elérni a kitűzött 4,5 százalékos reálkereset-bővülést. Megemlítették a bérfeszültségek enyhítésének és a bértorlódások felszámolásának fontosságát is - mondta Wittich Tamás, az MSZOSZ és Széles Gábor, az MGYOSZ képviseletében, a tegnapi tanácskozást követően. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Sáling József szerint azért volt szükség a külön megállapodásra, mert az OÉT által elfogadott jövő évi 4,5 százalékos reálbér-növekedést különböző fizetések esetén különböző bruttó béremelés útján lehet elérni.
Az mindenesetre megfigyelők számára sem világos, hogy míg a Pénzügyminisztérium szerint a 4,5 százalékos reálbér-növekedés átlag 5,2 százalékos bruttó emeléssel elérhető a versenyszférában, a munkaadók miért mentek bele ennél magasabb emelésbe. Igaz, a tárca számításait többen megkérdőjelezik, mondván, hogy az inflációs tervek ismeretében inkább 7 százalék feletti bruttó emelés váltja valóra a tárca akaratát.
A KASZ-hoz tartozó munkavállalóknál 5,5 százalékos bruttó béremeléssel számolva jövőre átlagosan 10 százalék körüli nettó béremelkedésre lehet számítani. A bruttó béremelés a szakszervezet számításai szerint a megváltozott tb- és szja-szabályok miatt az alacsonyabb jövedelműek esetében magasabb reálbér-növekedést eredményez. Átlagosan havi 150 ezer forintos bruttó fizetésnél viszont már lassul a reálbér emelkedése jövőre.
A Pénzügyminisztérium (PM) munkaanyagából azonban kiderül: a 4,5 százalékos reálbér-emelkedés egyes szakmáknál a bruttó keresetek csökkenését jelenti. Ez pedig - hívják fel szakértők a figyelmet - teljesen életszerűtlen. A reálbér-növekedési ütem meghatározása tehát csak arra jó, hogy elkendőzze a várható folyamatokat. Az OÉT által elfogadott mérték ugyanis bizonyos területen a bruttó bérek apadása, másutt viszont azok akár 9-10 százalékos emelkedése révén valósulhat meg.
Kosztolányi Ágnes a TVK Rt. humán erőforrás igazgatója lapunknak elmondta, a tegnapi megállapodás közel áll a TVK által is reálisnak tartott szinthez. Az OÉT egyezségben szereplő 4,5 százalékos reálbér-növekedés ugyanis a most kialakítottnál magasabb bruttó emelést jelentene. Kosztolányi szerint ez azért veszélyes, mert a szakszervezetek más támpont híján az OÉT számai alapján alakítják ki véleményüket és kevesebb bepillantásuk van a konkrét társaság gazdasági lehetőségeibe.
Lapunk információi szerint egyébként a nagyobb társaságoknál többnyire bruttó 5-8 százalékos béremelésre készülnek. A bérkiáramlás mértékét persze jelentősen befolyásolják a jelentős foglalkoztatotti létszámmal bíró állami társaságok.
Az állami tulajdonú vállalatoknál a jövő évi béremeléseket szigorúan a teljesítmény javulásához kell kötni - mondta László Csaba pénzügyminiszter, az ÁPV Akadémia keretében az állami vállalatok vezetőinek. Kivételt csupán a Volán-társaságok bérfejlesztése és a Magyar Postánál végrehajtandó jelentős bértömegnövelés jelent majd.
A Volán-társaságok dolgozói - mintegy 1200 fős, 24 cégtől érkezőkből álló tömeg - tegnap az ÁPV Rt. budapesti székháza előtt ennek ellenére demonstrációt tartottak, követelve az átlagkeresetek növelését. A demonstrációt szervező közúti közlekedési szakszervezet elnöke petíciót nyújtott át az állami társaság vezetőinek. Amennyiben a szakszervezet szándékai nem valósulnak meg, akkor a dolgozók január közepén figyelmeztető sztrájkot tartanak - hangoztatta az elnök. A vagyonkezelő szervezet erre közleményben reagált, amelyben többek között leszögezi: most vizsgálja a munkaadók és a munkavállalók képviselői által készített felzárkóztatási javaslatot. A demonstráció pedig az ÁPV Rt. szerint „legalább annyira szól a szakszervezeti kongresszusnak, mint a kormányzati szerveknek”.
Balogh Ádám, a Magyar Posta szóvivője nem tudott választ adni, hogy a posta dolgozói mekkora béremelésre számíthatnak. Mint elmondta, a tárgyalások jelenleg folynak a posta és a kormány között. Lapunk más forrásokból úgy tudja, hogy a kormányfő által korábban beígért kétszeri béremelésnek jó esetben is csupán a fele valósítható meg.
A MÁV vezetősége egyelőre szintén nem képes megmondani, hogy jövőre pontosan milyen mértékű béremelés lesz a társaságnál. A szakszervezetekkel azonban abban már megállapodtak, hogy 2003-tól úgynevezett 5 százalékos reformprémiumban részesülnek a dolgozók. A cég ezenfelül biztosítja az OÉT-tanács ajánlásában foglalt 4,5 százalékos reálbér-növekedést.
(NAPI)
