Október 30-i hatállyal 3,4 milliárdról 1,1 milliárd amerikai dollárra csökkent Magyarország eddigi legnagyobb jegyzett tőkéjű társasága, az offshore státusú Emerald Blue Kft. törzstőkéje. A kanadai TrizecHahn Corp. ingatlanfejlesztő csoporthoz tartozó cég (NAPI Gazdaság, 2000. augusztus 30., 1-5. oldal) az alapításkor az egyazon tulajdonosi körhöz köthető, a kft.-hez hasonlóan szinte ismeretlen cégek közé ékelődött: legfőbb közvetlen tulajdonosa a kanadai TrizecHahn Office Properties Ltd., amely eddig 3,4 milliárd dollárnyi apportot jegyzett.
Ezenfelül 1000 dollár készpénzt is tett ez a cég a magyar offshore vállalkozásba; 7500-7500 dollár készpénz pedig a kanadai 3030812 Nova Scotia Companyt, illetve 3030813 Nova Scotia Companyt illeti. Az apport révén a kft. egy szintén csoportbéli cég, az amerikai TrizecHahn USA Corp. részvényeinek vált a tulajdonosává.
A tagok már idén júliusban eldöntötték a tőkecsökkentést, ám akkor ez még a most bent maradó 1,1 milliárd dollár TrizecHahn USA Corp.-részvényeket jelentett volna. A bejegyzéskor viszont már egy másik elnevezésű társaság, a Trizec Properties Inc. 1,1 milliárd dollár értékű részvényeit tulajdonolta az Emerald Blue. A kft. első könyvvizsgálója a TM Audit Kft. volt, ám tudni lehetett, hogy a bonyolult és nagy pénzeket mozgató hálózat szervezését a PricewaterhouseCoopers (PwC) Kft. végezte. Azóta a PwC lett a cég tényleges könyvvizsgálója. Hozzáértők szerint a tulajdonolt vállalat „cseréje” teljesen elfogadott az offshore cégekkel végrehajtott adóalap-csökkentési hálózatokban.
A társaság székhelye a Wesselényi utcában volt, a PwC Kft. és az ír AIB Adminisztratív Kft. címén. Utóbbi, az Allied Irish Bank (AIB) leányvállalata ezután egy utcával arrébb, a Dohány utca 12-be költözött és adataink szerint több társaságot is „magával vitt”. Információnk szerint a PwC és az AIB által is segített cégek akkor lettek az AIB ügyfelei, amikor Írország még szinte adóparadicsomi viszonyokat biztosított az offshore cégeknek, ám amikor Magyarországon kedvezőbbé váltak a feltételek, az „átköltözők” számára egy filiálét itt is megnyitott.
Az Emerald Blue-ban végrehajtott, csak a magyar költségvetés nagyságrendjével mérhető tőkekivonással ismét az Emerald Blue újlengyeli „társa”, az 1,9 milliárd dollár törzstőkéjű Leaf Kft. szerezte vissza a jegyzett tőke szerinti elsőséget, olyan társaságok előtt, mint a MÁV, a Matáv vagy az MVM Rt. Lapunk tapasztalatai szerint az offshore cégek vagyona 1999-2000-ben főképp gyarapodott, az utóbbi időben azonban legalábbis előtérbe került a tőkecsökkentés is. Ennek szakértők szerint több oka van: részint egy több éve alapított offshore társaság „életgörbéjébe” beletartozik, hogy a nemzetközi szinten szervezett tőkeműveletek néha csökkentést tegyenek szükségessé. Annál is inkább, mert a tőkeként elhelyezett eszközökön realizált nyereség csak ezen a módon vonható ki adómentesen. A megkérdezettek ugyanakkor tagadták, hogy a tendencia egyértelműen a tőkekivonások irányába mutatna. Az Emerald Blue belső vagyoni helyzetéről nem volt módunkban tájékozódni, a cég mérlegét ugyanis lapunk nem lelte fel a cégbíróságon.
A magyarországi offshore-üzletet legalapvetőbben mégis az befolyásolja, hogy - minden bizonnyal az európai uniós csatlakozási tárgyalások egyik „áldozataként” - 2003. január 1. után Magyarországon tilos lesz offshore céget alapítani és a még működő, itt bejegyzett, külföldön tevékenységet végző társaságok 2005. december 31-ig működhetnek ebben a formában. A társaságiadó-törvény most elfogadott módosításával az offshore cégek a magyarországi bejegyzésének piaca megszűnt - mondta lapunknak Kiss László, a magyar és külföldi offshore-bejegyzésekkel foglalkozó Ocra Kft. ügyvezetője, aki szerint ebbéli piaci tevékenységüket mással pótolják. A törvénymódosítás során az összes magyar cég számára jelentős kedvezményeket vezettek be az árfolyamnyereség és a jogdíjak adózása tekintetében. Így esetenként ezután is előállhat olyan helyzet, hogy nagyobb adómegtakarítás érhető el egy magyar vállalkozás alapításával, mint egy-egy európai uniós tagállam jól ismert adóalap-csökkentési lehetőségeinek kihasználásával - tette hozzá. Azt azonban elismerte, hogy akár az uniós tag Írország, akár a Magyarországgal együtt a felveendők között számon tartott Ciprus a jövő évtől egyszerűbb és általában kedvezőbb klímát teremtett az adómegtakarítást tervezőknek. (Mindként országban megszűnik az offshore státus, ám az összes helybeli cégre kedvező, tíz százalék körüli társaságiadó-kulcsot vezettek be.)
Szakértők szerint Magyarország a meglehetősen dermesztő „székesfehérvári jelenség” (azaz a külföldi termelő vállalatok elvándorlása) miatt szánta rá magát a drasztikus, ám az EU-tárgyalások során mindenképpen jó pontnak számító lépésre: azzal, hogy a magyar parlament az EU és az OECD által gyakran bírált kedvezményrendszert teljes egészében eltörölte, a valószínűleg jóval nagyobb hasznot hozó, más külföldieknek járó adókedvezmény elfogadtatására igyekezett alapot adni. (Az offshore cégeknek Magyarország területén tilos tevékenykedniük, így belföldi gazdaságélénkítő szerepük jelentéktelen; az államnak az ilyen tőkeműveletek adóvonzatából ugyanakkor az utóbbi években már milliárdos nagyságrendű bevétele származott.)
A lépésre - Kiss szerint - nem lett volna feltétlenül szükség, hiszen az EU-tagállamok közül Írországon kívül Hollandiában, a Nagy-Britanniához tartozó Man-, Csatorna- és Guernsey-szigeteken, sőt még Ausztriában is léteznek kivételes kedvezményeket biztosító konstrukciók.
Kelemen János, a PwC Kft. adó- és jogi szaktanácsadással foglalkozó cégtársa úgy vélte, hogy Magyarországnak is az ír, illetve a ciprusi példát kellene követnie, az összes magyarországi vállalat társasági adójának jelentős lecsökkentésével. Erre szerinte most a költségvetés helyzete nem adhatott lehetőséget, de szándékuk, hogy biztosítsák az adóoptimalizálási céllal létrehozott magyar vállalkozások kedvező klímáját 2005 után is. Azzal nem ért egyet, hogy az osztalékra és árfolyamnyereségre vonatkozó kedvezmények bármennyire is kiválthatnák a mostani kedvezmények megszűntét: több törvény módosítására lenne szükség ahhoz, hogy - ír mintára - a nemzetközi társaságokat itt lehessen tartani - fogalmazott.
Marnitz István
