Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) szakértői szerint a következő év második felében csillapodhat a jelenlegi lakásépítési dinamika, ennek ellenére a bank 45-50 százalékos növekedést vár a lakossági hitelezés terén - tájékoztatott Patyi Sándor vezérigazgató-helyettes. A bank a lakáspiac mellett a gépjármű-finanszírozásban vár jelentős állománybővülést, amit 50 százalékos tulajdonú leánycége, az MKB-Euroleasing „lovagolhat meg”. Bár az előrejelzések szerint az újautó-eladás 10-11 százalékkal bővül 2003-ban, a finanszírozás ennél jelentősebb, 23-25 százalékos növekedést produkálhat. Mind hangsúlyosabb ugyanis a használt autók értékesítésében is a finanszírozó társaságok szerepe, s az autókereskedők engedékenysége miatt számottevően csökken majd a saját erő jelenlegi 40-50 százalékos átlagos aránya.
Az idei évről szólva a pénzintézeti vezető elmondta, hogy 30 milliárd forintos lakossági hitelállománnyal zárnak, amivel az MKB a 2001. évinél jelentősebb, 2,5 százalékos piaci részt tudhat magáénak. A bank a vállalati hiteleknél is két számjegyű növekedést vár az év végéig, amivel részaránya 12,4 százalék körül alakul majd. Patyi úgy véli, a jövő évben ennél jelentősebb, 18-19 százalékos növekedésre lesz képes az üzletág. Ebben komoly szerepet kaphat a mind jobban kibontakozó projekt- és lakásfinanszírozási terület, ahol a bank a hatékonyabb munkavégzés érdekében a döntések decentralizálása mellett döntött: meghatározott összeghatárokig az MKB regionális igazgatóságai fogadhatnak be hitelkérelmeket. Az újfajta döntési mechanizmus ugyanakkor hozzásegítheti a bankot ahhoz is, hogy hazánk uniós csatlakozása után segítségével számos, az EU által támogatott infrastrukturális projekt valósuljon meg.
A pénzintézet hitelkihelyezéseinek mintegy 70 százalékát képes saját ügyfélköréből nyert forrásokból finanszírozni, míg a többit - szigorú éves tervezéssel - a nemzetközi és a hazai piacokról szerzi be. Patyi szerint 2003-ra romló hazai makrogazdasági környezettel, a Bázel II. előírások miatt dráguló forrásköltségekkel kell számolni. A bank épp ezért döntött úgy, hogy az elég jól időzített - eredetileg 100 millió eurós szindikált hitelre további 75 millió eurós túljegyzést fogad el. A LIBOR + 25 bázispont kamatú hitel átlagosan 10-15 bázisponttal olcsóbb forrást biztosít a banknak, mint ha kötvénnyel lépett volna a nemzetközi piacra. Patyi szerint a jövő évi forrásokat a 100 milliárd forintos magyarországi kötvényprogram keretében piacra dobott újabb papírok (eddig két sorozatban 16 milliárdnyit értékesítettek) mellett nemzetközi kötvénykibocsátás egészítheti ki; a pénzintézeti vezető szerint a bankhitelek terén limitált a magyar pénzintézetek számára elérhető keret.
Nagy László Nándor
