Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei első félévben - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kiadott elemzésében - folytatódott a bankkártyák számának folyamatos, de egyre lassuló ütemű növekedése. 2002 közepén a kibocsátott plasztikok száma elérte az 5,3 millió darabot, ami egy év alatt 16 százalékos növekedést jelent. A leglátványosabb bővülés a co-branded kártyáknál volt, számuk egy év alatt nyolcvanezerről kétszázezer fölé emelkedett. (Ezek a kártyák elsősorban a nagy áruházláncok, üzemanyag-forgalmazók és a bankok között kötött szerződés alapján a pénzintézet által kibocsátott, részben nemzetközi, részben pedig saját védjeggyel ellátott fizetési eszközök.) A hitelkártyák (amely a magyar szóhasználatban a terhelési, azaz charge-lapokat éppúgy jelenti, mint a tulajdonképpeni hitel-, vagyis creditkártyákat) száma is szépen nőtt, számuk az első félév végére az egy évvel azelőtti körülbelül 350 ezerrel szemben meghaladta a 460 ezret. Az arányuk így már több mint 8,6 százalékot tesz ki. Ez az érték a co-branded kártyák esetében egyelőre mindössze 4,2 százalék (tavaly félévkor 2,26 százalék volt).
A magyar kibocsátású kártyákkal itthon és külföldön lebonyolított műveletek tételszáma 2002 első félévében 67 millió, értéke pedig 1539 milliárd forint volt. A növekedés ezen a téren az előző év hasonló időszakához képest 18, illetve 25 százalékot tett ki. Az MNB elemzéséből kiderül, hogy a plasztikok (beleértve a hitelkártyákat is) használatának gyakorisága alig változott az elmúlt három év során. A készpénzfelvétel aránya pedig a „normál” (vagyis debit) plasztikoknál még mindig eléri a 75 százalékot. Meglepő módon még az üzleti, sőt a co-branded kártyák esetében is igen jelentős a készpénzfelvételi arány. Utóbbi kategóriában ez az első félévben 48 százalékos volt.
Igazán kedvezőtlen jelenség azonban az, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kártyák elfogadói hálózata az utóbbi évek során egyáltalán nem bővült. A kereskedői elfogadóhelyek száma éppúgy stagnált, mint a bankjegykiadó automatáké (ATM), vagy akár az elektronikus kártyaleolvasó berendezéseké (POS). A fizikai elfogadóhelyek mellett az MNB idén először gyűjtött adatokat a virtuális elfogadóhelyekről (telefonos, internetes, postai megrendelések). Ezek száma ma még mindössze néhány százra tehető. Itt azonban remélhetőleg valóban látványos előrelépést hoz majd a következő év.
B. V. J.
