Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A dán Nykredit fontolóra vette egy jelzálogbank alapítását Magyarországon - derült ki a hatodik alkalommal megrendezett Közép-európai Jelzáloglevél Konferencián, Varsóban. Bankárok korábbi véleménye szerint nem várható újabb versenytárs megjelenése, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy küszöbön áll a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Rt. privatizációja, amely remek befektetési célpont lehet egy nagy nyugat-európai banknak.
A magyar jelzálogpiacon bőven van hely, mivel jelenleg csak három társaság működik a területen, jóllehet az FHB már a legnagyobb kereskedelmi bankokkal szerződést kötött, s a HVB Jelzálogbank Rt. jelenleg is tárgyal két kereskedelmi bankkal, amelyekkel bővítené a partneri körét.
Ugyanakkor a HVB nem köt ki kizárólagosságot az értékesítési partnereknél, míg az FHB portfóliójában akad ilyen szerződés is. A partnerekért folyó harcot egy negyedik jelzálogbank belépése jelentősen fokozná, akárcsak a már most is érezhető árversenyt.
A magyar jelzálogpiac egyébként külföldi és magyar szakértők szerint is komoly potenciállal rendelkezik - derült ki az FHB ötéves működése alkalmából nemrég rendezett konferencián. Az Európai Unióban (EU) a jelzáloghitelek 3,9 billió euróra tehető értéke az EU GDP-jének 40 százalékához közelít, de Dániában 65, Németországban pedig 50 százalék ez az arány. Magyarországon a jelzáloghitelek értéke a GDP mintegy egy százalékára tehető.
A szakértők úgy vélik, hogy a piacok bővülése elsősorban az EU perifériáin marad magas, ez például Portugáliában 1990 és 2001 között megközelítette az 1000, de Németországban is meghaladta a 200 százalékot. A hitelek refinanszírozása Dániában száz százalékban jelzáloglevelekkel történik, Németországban ez az arány csak 22 százalék. A kibocsátott jelzáloglevelek Dániában a GDP 110, Németországban a DGP 12,4 százalékát érik el. A különbség egyik oka, hogy nem mindenhol a jelzáloglevél a hitelek mögötti finanszírozási háttér.
Vigh György Zsolt
